A bizonyítékot a szándékosan a Holdra zuhanó rakéta által felvert törmelék elemzéséből nyerték. A 2,3 tonnás Centaur egy puskagolyó sebességének a kétszeresével csapódott be a Hold déli pólusa közelében lévő Cabeus-kráterbe, hogy minél több port kavarjon fel, amelyről egy másik szonda gyűjtötte össze az adatokat.

Az október elejei becsapódás 1,6 kilométer magasra verte föl a törmeléket, amelynek az első elemzése most készült el. "Vizet találtunk, és nem is keveset, hanem jelentős mennyiséget" - mondta el egy washingtoni sajtóértekezleten Anthony Colaprete, a LCROSS (Lunar Crater Observation and Sensing Satellite) program vezetője. A NASA egy másik illetékese ezt egy "nagyobbfajta" felfedezésnek minősítette. Colaprete szerint a becsapódáskor közel száz liternyi, mínusz 250 fokos víz (jég) repült szét.

Vizet már szeptemberben is kimutattak a Hold talajában, de csak igen kis mennyiséget, a felszín alatt. A Cabeus-krátert azért választották a kutatás helyszínéül, mert ott egy előző szonda hidrogénszivárgást észlelt, ami jég előfordulását tette valószínűvé az örökké árnyékban lévő területen.

Ez a víz több milliárd éves, és információkat tartalmazhat a naprendszer múltjáról is. És ha nagyobb mennyiségben van, akkor felhasználható az űrutazásokhoz. "Annak is jelei vannak, hogy a Cabeus-kráterben más, érdekes anyagok is előfordulnak a jégen kívül. A Hold örökké árnyékban lévő, hideg területei igazi csapdák, amelyek milliárd éveken át gyűjtik és megőrzik az anyagokat" - mondta Colaprete.

Michael Wargo, a NASA Holddal foglalkozó tudományos vezetője szerint bolygónk kísérője még számos titkot őriz. "Legközelebbi szomszédunk titkait felfedve a naprendszer titkait is megfejtjük" - mondta. Pénteken egyébként két szonda csapódott bele a Holdba. Az első felröpítette a törmeléket, a második színképelemzővel vizsgálta, majd maga is lezuhant pár perccel később, de előbb még továbbította az adatokat.