A napszél azért tud folyamatosan kárt tenni a bolygó légkörében, mert a Marsnak nincs az egész bolygóra kiterjedő saját mágneses mezője, így a Napból kiáramló elektromosan töltött részecskéket nem tudja magától távol tartani. A Földnek ez sikerül, ugyanis erős mágneses mezőnk a pusztító napszelet eltereli, illetve egy részét a Föld pólusainál „vezeti le”. (Ez utóbbival magyarázható a sarki fény jelensége.)

Ezzel szemben a Mars jelenleg nem rendelkezik ilyen átfogó „védőpajzzsal” (bár geológiai adatok szerint korábban lehetett a vörös bolygónak mágneses mezője). Így a Mars felszíne folyamatosan ki van téve az erős napszélnek, amely elektronokból és protonokból áll, és amely elsodorja az útjába kerülő légköri alkotóelemeket (is).

AP

Egy különleges jelenség

Tudósoknak most megmagyarázniuk egy különleges jelenséget, amelynek lényege, hogy egymást erősítő napszél-áramlatok lökésszerűen érik el a vörös bolygót, és nagyban hozzájárulnak az ottani légkör ritkulásához. Niklas Edberg svéd asztrofizikus szerint egy lassabb és egy gyorsabb napszél-áramlat összekapcsolódása okozza a „pusztító” jelenséget. Ezek egyetlen nagy hullámmá erősödve érik el a Mars felszínét, ritkítva az ottani légkört.

„Régóta tudjuk, hogy a Mars folyamatosan veszít az atmoszférájából” – magyarázta Edberg a Discovery Newsnak. Most viszont a Mars Express űrszonda legfrissebb méréseivel igazolható, hogy a légkör részecskéi kilökődnek a bolygóközi térbe, ennek oka pedig a napszél. Edberg és kollégái 41 naprészecskékből álló kettős hullámot vizsgáltak 2007 és 2008 között. Ezek a Napban lejátszódó folyamatok eredményei: úgynevezett CME-kből (coronal mass ejections: koronakilökődések, koronakidobódások) származnak. Ez azt jelenti, hogy a Nap koronájából áramlanak ki elektromosan töltött részecskék. A 41 kilökődésből 36-nak a (káros) hatását észlelte a Mars Express is.

A kétféle napszél egyesülése pusztító hatással jár

A kétféle napszél a Nap különböző területeiről áramlik ki: a központi égitestünk egyenlítőjének közeléből származó, lassabb részecskék és az ettől távolabbi pontokról kiinduló gyorsabbak együttesen hozzák létre a pusztító kettős hullámokat (CIR-eket). A marsi légkör veszteségeinek egyharmadáért felelősek Edbergék szerint a CIR-ek. A bolygó atmoszféra-csökkenésének egyharmada ugyanis akkor történik, amikor a napszél eléri a Marsot.

A vékony marsi atmoszféra másik oka, hogy a bolygó csak korlátozottan képes saját légkörének pótlására, újratermelésére. Talán a bolygó felszíne alatt rejlő víz párolgása, üstökösök becsapódása és a sarkvidéki jég párolgása ad némi utánpótlást a légkörnek, amely így rendkívül ritka a bolygó felszínén – vélik a Discovery által megkérdezett kutatók.