Tetszett a cikk?

A tudományos nacionalizmus nem csak intézményei révén, de eredményeivel is kötődik a nemzeti gondolathoz; politikai célokat szolgál még a fizikában, a kémiában vagy a biológiában is. A XIX. századi Magyarországon is ez történt.

„Itt lábaink alatt terjed el, hegyek koszorújával övezve, az Alföld rónasága. A nehézség lesimítván, kedve szerint formálta felületét. Vajjon milyen alakot adott neki? Micsoda hegyeket temetett el és mélységeket töltött ki lazább anyaggal, a míg létrejött ez az aranykalásztermő, a magyar nemzetet éltető róna? A míg rajta járok, a míg kenyerét eszem: erre szeretnék még megfelelni” – magyarázta tudós hallgatóságának az egyetemes tudomány szempontjából is nagy jelentőségű torziós ingája célját Eötvös Loránd fizikus, az akadémia akkori elnöke.

De mi szüksége volt Eötvösnek e nyilvánvalóan korszakalkotó eljárás és eszköz hazai tudományos elfogadtatásához az „aranykalásztermő” rónaság emlegetésére? Megkövetelte tőle a haza, pontosabban a korszellem, mint az Palló Gábor tudománytörténésznek a Magyar Tudományban közölt érdekes írásából kiderül.

Egy ideje – mások mellett egy magyar tudományfilozófusnak, Lakatos Imrének köszönhetően – tudjuk már, hogy nem létezik „tiszta tudomány”, így nem csak valamiféle univerzális normák vagy a tudomány belső szabályai döntenek arról, hogy a tudós mit és hogyan kutat, a célokat és módszereket számos társadalmi és politikai körülmény befolyásolja.

A XIX. század ilyen fontos „környülállása” volt a nemzeti gondolat. Palló Ernest Gellner nacionalizmuselmélete nyomán két tényezővel is magyarázza, hogy a XIX. század uralkodó eszméje Magyarországon a nacionalizmus volt: egyrészt az ország területén élő nemzetiségek nagy száma és aránya, másrészt az „idegen uralom” (Habsburg, osztrák, labanc stb.). A tudomány, így a természettudományok sem tudták magukat függetleníteni a közgondolkodástól, a társadalmi megrendeléstől. „A tudomány a nemzeti érzelmek és a nacionalista politikák intellektuális alapjául szolgált egy olyan országban, ahol a magyar és nem magyar népesség közötti viszony a politika alapvető ügye volt” – írja Palló.

Az, hogy a nacionalizmus a természettudományok intézményi szintjén megjelent, magától értetődőnek kell tartanunk. A tudós társaságok, elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia, a tudományos műhelyek megteremtése vagy a magyar tudományos nyelv megalkotása, a tudományos célok mellett a nemzet Bécstől való függetlenségének és a magyarság a többi nemzetiség feletti hegemóniájának megtestesítését is szolgálták.

De sokszor e célokat szolgálta maga a természettudományos gondolkodás is. Palló Gábor szerint a darwinizmus gyors magyarországi elterjedésében fontos szerepet játszott, hogy a természetes kiválasztódás elméletét jól lehetett adaptálni a magyarság és a többi nemzetiség viszonyára: egyszerre igazolta „tudományosan” a magyar nemzet fölényét és a magyar asszimilációs célokat.

Az episztémikus – a tudományos vizsgálódás tartalmában kimutatható – nacionalizmus legalább az első világháborúig meghatározó vonása volt a magyar tudományosságnak. Leginkább a természetrajzi megközelítés jellemezte. „A természetrajz nem törekszik demonstratív igazságok felmutatására, inkább leírja a természetet, tárgyakat gyűjt, növényeket, állatokat, ásványokat, ezeket képeken ábrázolja, feltérképezi lelőhelyüket, katalogizálja őket, rendszereket hoz létre a tárgyak elrendezésére […] A korszak episztémikus nacionalizmusa a [magyar] tudósok kutatási témaválasztásában rejlett: többnyire Magyarországról és nem a nagyvilágról akartak leírást adni, és többnyire nem univerzális természeti törvényeket kerestek, hanem a helyi viszonyokra vonatkozó ismereteket gyűjtöttek.”

Palló Gábor elismeri a korszak magyar tudományos eredményeit, de fontosnak tartja megjegyezni: „Az osztrák univerzalizmussal összevetve a magyar tudományos gondolkodás lokálisnak, gyakorlatiasnak és történeti jellegűnek látszik.” E különbség okát pedig éppen a két ország eltérő politikai helyzetében találja meg.

E korszak szülte meg a „magyar világot”, a hazai természeti környezetet katalogizáló hatalmas munkákat, például a cikk által nem említett Herman Ottó könyveit a magyarországi pókfaunáról vagy a madarakról. És a korszellem veszi rá Eötvös Lorándot arra, hogy még egy olyan tudomány, jelesül a fizika eredményeiről értekezve, amelyben talán a legnyilvánvalóbbak az univerzális vonások, képekben fogalmazó nacionalista nyelvet használjon.

(Magyar Tudomány, 2010/4)

zádori

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csak akkor környezettudatos a magyar, ha spórol is vele

Csak akkor környezettudatos a magyar, ha spórol is vele

Három férfi pályázik Merkel helyére, közülük kettőnek van oka haragudni rá

Három férfi pályázik Merkel helyére, közülük kettőnek van oka haragudni rá

Gulyás Gergely: Én örülök annak, hogy ilyen sokan tüntetnek értünk

Gulyás Gergely: Én örülök annak, hogy ilyen sokan tüntetnek értünk