Liguria partjainál utoljára 1926-ban láttak barátfókát a halászok. Beleakadt a hálójukba, és a genovai természettudományi múzeumban végezte kitömve. Homérosz megénekelte, és a Földközi-tenger jellegzetes fókafaja volt, amíg majdnem teljesen ki nem pusztították. Összesen 500 példányt tartanak számon belőle a Földközi-tenger medencéjében, de az olasz tengereken 84 éve nem látták. Most hirtelen visszatért.

A liguriai Portofino védett tengeri övezetében egy búvár pillantotta meg a barátfókát. "Nehéz megmondani, ki volt jobban megilletődve. Egymás szemébe néztünk" - mondta el a búvár, aki kamerájával is megörökítette a rendkívüli pillanatot, de annyira izgatott volt, hogy a rosszul sikerült felvételen csak a barátfóka hátsója látszik.

A portofinói tengeri nemzeti park igazgatója, Giorgio Fanciulli büszkén sorolta fel, hogy a barátfókán kívül az idén már egy ördögrája, két fehér marlin (más néven: szuronyos hal) és több barrakuda is letelepedett a tiszta és főleg védett liguriai vizekben.

A mediterrán barátfóka az idén már feltűnt a Szicíliához közeli Ustica szigeténél és az Egadi-szigeteknél is, ahol a halászok egy nőstényt és kölykét fényképezték le mobiltelefonjukkal. Az Egadi-szigeteken egyébként barátfókát ábrázoló szobor díszeleg, de élő állatot évtizedek óta most először láttak. "Itt az utolsó, hálóikat megrongáló fókákat a halászok fegyverrel lőtték le. Most is egy ideig titkolták, hogy barátfókát láttak, mert nem akarták, hogy tovább szigorítsák a halászhálókra vonatkozó előírásokat. A helyi halászok azonban nem veszélyeztetik a fókákat, az ipari méretű halászat, a vontatott hálók és a környezetszennyezés pusztítja őket" - hangsúlyozta a barátfókákat tanulmányozó olasz állatvédő csoport nevében Emanuele Coppola.

A Szicília melletti Linosa szigetén ezzel egy időben azt az ál-cserepesteknőst búcsúztatták, amely már az egymást követő harmadik évben rakta le itt tojásait. Remélik, jövőre is visszatér.