Minden hónap első hétfőjén délután 13 órakor teszteli az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az egész országra kiterjedő Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszert, a MoLaRi-t – tudtuk meg az OKF szóvivőjétől, Töttős Györgyitől. Az ajkai katasztrófa éppen október negyedikén, a hónap első hétfőjén történt. Így a tragikus véletlennek tulajdoníthatóan szinte órára pontosan akkor hajtották végre a szokásos „hangos próbát”, vagyis tesztelték a szirénákat és a hangosbemondókat országszerte az OKF szakemberei, amikor átszakadt az ajkai timföldgyár tározójának gátja, és elöntötte a marónátron és a vörösiszap Kolontárt, illetve Devecsert.

A MoLARi a lakosság tájékoztatására és riasztására szolgál. A rendszer kiépítése az Európai Unió irányelvének, az úgynevezett Seveso II-nek felel meg. (Ebben a szisztémában sajnos a vörösiszap-lerakók nem szerepelnek, mert a vörösiszap az unióban egyelőre nem minősül veszélyes anyagnak. Ezen a budapesti kormányzat változtatni akar, és a jövőben remélhetően az ilyen tározók környékén élőket is riasztani tudják majd szükség esetén.) A hazai veszélyes üzemekről a hvg.hu nemrégiben összeállítást készített, és ebben igyekeztünk a Sevesónál bővebb áttekintést adni a magyarországi ipari veszélyforrásokról.

Az október 4-ei próba eredményei

Az október 4-ei hangos próba eredményeiről úgy tájékoztatta az OKF a hvg.hu-t, hogy például Pakson, az atomerőmű környékén az összes sziréna és hangszóró rendben működött. A lakossági riasztó-tájékoztató rendszer tesztje nyomán kiderült, hogy egy Fejér megyei sziréna nem működött, két borsodi sziréna pedig nem állt rendszerbe, méghozzá műszaki problémák miatt. A hibákat javítják a katasztrófavédelem szakemberei.

Amikor folyóba kerül a szennyezőanyag – vörösiszap-katasztrófa után

MTI

A MoLaRi kipróbálásakor Borsod-Abaúj-Zemplénben 29, Csongrádban 5, Fejérben 33, Pest megyében 50, Tolnában 7 és Veszprém megyében 49 eszközt teszteltek. Mindebből látható, hogy a 2006 óta folyamatosan kiépülő MoLaRi a legveszélyesebb ipari üzemek körül működik. Gyakorlatilag hat, nehéz- és vegyiparral „megáldott” megyénkben tesztelték a szirénákat.

Borsodban az olaj- és a vegyipar a legkockázatosabb

Borsod megye a vegyipara miatt fontos a katasztrófavédelem szempontjából. A legveszélyesebb vegyipari üzemek három településen koncentrálódnak: Kazincbarcikán, Sajóbábonyban és Tiszaújvárosban. A hvg.hu Tiszaújvárosban például arról tájékozódott, hogy a TVK-nak, a Mol tiszai finomítójának és az AES hőerőművének is helyet adó település miként készül egy esetleges ipari katasztrófára.

Mint megtudtuk, a MoLaRi rendben működik a Tisza-parti városban. A lakossági riasztó-tájékoztatórendszert három-négy éve fejlesztik folyamatosan. A berendezések kettős célt szolgálnak, szirénával riasztják az ott élőket, de egyúttal szöveges tájékoztatók beolvasására is alkalmasak. Így tehát fel tudják szólítani az embereket az „elzárkóztatásra” vagyis, arra, hogy mindenki menjen „fedett, zárt helyre”. Erre káros vegyi anyagok levegőbe kerülésekor lehet szükség – mondta a hvg.hu-nak egy helybeli szakértő. Megtudtuk tőle, hogy Tiszaújvárosban is vannak zagytározók, de ezek már nem működnek, nem okozhatnak olyan problémát, mint amilyen az ajkai vörösiszap-lerakónál keletkezett.

Külső védelmi tervgyakorlat

Tiszaújvárosban a szokásos havi hangos próba mellett minden évben úgynevezett „külső védelmi tervgyakorlatot” hajtanak végre a veszélyes üzemek környékén. Ez a gyakorlat a külső szervezetek, tehát nem csupán a katasztrófavédelem, hanem többek között a helyi önkormányzatok, az önkormányzati cégek bevonásával zajlik. Az önkormányzati vezetők irányítása alatt működő helyi védelmi bizottságot készítik fel ilyenkor, ezért szükséges a gyakorlat, amelynek során szembesülhetnek a választott tisztségviselők is azzal, hogy mit kell tenniük vészhelyzet esetén.

BorsodChem

Horváth Szabolcs

Tiszaújváros körzetében 23 településre terjed ki a körzeti, helyi védelmi bizottság hatásköre, ezek közül a két legközelebbi, illetve legjobban érintett helység Tiszapalkonya és Oszlár. A védelmi bizottságok természetesen nemcsak ipari katasztrófák esetén dolgoznak, hanem árvíz és belvíz idején is tevékenykednek, sőt a téli időszakra való felkészülést is ezek irányítják.

Kazincbarcikán két riasztórendszer is működik

Borsod megye másik nagy vegyipari központja Kazincbarcika, ahol a műanyagipari BorsodChem, illetve a Francia-Magyar Finomkémiai Kft. (Framochem Kft.) és a BC-KC Formalin Kft. tevékenykedik. Tiszaújvároshoz hasonlóan itt is jól működik a MoLaRi – tájékoztatott egy helyi illetékes. Fontos tudni, hogy a MoLaRi egyik leglényegesebb alkotórésze a monitoring rendszer. Ez mérőállomásokat jelent, amely az üzemek területén, illetve azok környékén mérik az esetlegesen levegőbe került gázok koncentrációját. A megyei ügyeleten folyamatosan megjelennek a mért értékek és automatikus riasztási szintek is be vannak állítva. Ez egyébként országos rendszer, a szirénák megszólaltatása az országos főigazgatóság és a megyei igazgatóság feladata a katasztrófavédelmen belül.

Ugyanakkor Kazincbarcikán működik egy helyi, központi vezérlésű riasztási rendszer is, amely a polgármesteri hivatalba van „bekötve”, pontosabban innen irányítható. Ez szintén elektronikus szirénákból áll, de független az országos szisztémától. Ugyanúgy szirénahangot adnak, és tájékoztatásra is alkalmasak – tudtuk meg. Ez a rendszer balesetek, árvíz és más károkozás esetén is hasznos lehet Kazincbarcikán.

Természetesen Kazincbarcikán, Sajószentpéteren és Berentén is zajlanak évi rendszerességgel a „külső védelmi tervgyakorlatok”, ezeket az érintett polgármesterek vezetik. A gyakorlatokon a katasztrófavédelem mellett a tűzoltóság, a rendőrség, a mentőszolgálat és az ÁNTSZ szakemberei is részt vesznek.

Százhalombattán négy cégre figyelnek

Budapesttől nem messze, délre fekszik Százhalombatta városa. Itt a legkockázatosabb üzem a Mol dunai finomítója, de a városban működik a Dunastyr polisztirolgyártó üzem, továbbá a Duna menti erőmű és a Novochem Kft., amely az ipari parkban tárol(hat) bizonyos veszélyesnek minősített anyagokat. Kecskés Zsolt polgári védelmi alezredes, a százhalombattai polgári védelmi kirendeltség vezetője a hvg.hu-nak elmondta, hogy 1996 óta létezik védelmi tervrendszer a városban. Ez a kifejezetten veszélyes üzemekre vonatkozik, az idevágó kormányrendeletnek és EU-irányelveknek megfelelően.

Százhalombattán 2002 óta éves gyakorlatokon készülnek fel a veszélyhelyzetekre. Kecskés Zsolt iskolákban, óvodákban katasztrófavédelmi felkészítéseket, előadásokat is tart. Évente ifjúsági vetélkedőket is szerveznek. Igyekeznek olyan feladatokat kitűzni, amelyek például árvízvédelmi ismereteket közvetítenek – a diákok életkori sajátosságainak megfelelően, és mindemellett ügyességet és némi szakmai tudást is megkövetelnek.

Két rendszer van Battán is

Internetes oldalt is fenntartanak, ezen tájékozódni lehet a MoLaRi-rendszerről. Elsősorban a Dunai Finomítóra építették ki ezt a riasztórendszert, e legveszélyesebb üzem környékén 22 riasztóeszközük van, a finomító területén pedig több mint 30 másik berendezés ellenőrzi a levegő minőségét, azt, hogy került-e a szabadba valamilyen nemkívánatos anyag. Mindezt a megyei és országos katasztrófavédelmi igazgatóságok 24 órás, non-stop ügyeletei ellenőrzik.

Százhalombatta – több rendszer is működik

Túry Gergely

Mindemellett Százhalombattán van egy városi, régebbi riasztórendszer. Ez független a MoLaRi-tól, de ugyanúgy képes élő beszéd sugárzására, ahogyan az országos hálózat. Mint megtudtuk, a battaiak szeretnék, ha az országos hálózatnak a jövőben alközpontja lenne a városban.

Paks és az atomerőmű

Kockázatkezelési szempontból Magyarország talán legfontosabb üzeme a paksi atomerőmű, amelynek környékén az október 4-ei szokásos, havonta megrendezett hangos katasztrófavédelmi próba hibátlanul zajlott le a hvg.hu információi szerint. A Tolna megyei katasztrófavédelem aloldala közli: 39 település érintett a megyében nukleáris szempontból (természetesen ez csak eshetőséget jelent).

Paks mellett

Túry Gergely

A katasztrófavédelmi honlap szerint „Tolna megyében a fő veszélyt és a katasztrófa védekezés fő irányát a nukleárisbaleset-elhárítás jelenti. A Paksi Atomerőmű Zrt. mindazonáltal „normál üzemi állapotban a környezetre nézve veszélyt nem jelent”. Normál állapotban ugyanis „az atomerőmű fő hatásai a környezetre az alábbiak: a környezetbe gáz és folyékony halmazállapotú radioaktív anyagokat bocsát ki. Ennek mennyisége a levegőben, illetve vízben való felhígulás következtében sem az erőműben dolgozókra, sem a környező lakosságra semmiféle veszélyt nem jelent”.

„Az atomerőmű nukleáris üzemzavara által előidézett veszélyhelyzetek súlyossága elsősorban a kibocsátott radioaktív anyag mennyiségétől és összetételétől, valamint a kibocsátás módjától függ” – írja a honlap. „A legtipikusabb veszély a nagy mennyiségű radioaktív anyag kijutása a környezetbe, ami mint külső sugárforrás veszélyezteti az erőmű személyzetét és a veszélyeztetett területen élő lakosságot. Belégzéssel vagy más úton (szennyezett élelmiszer, víz stb.) a szervezetbe jutva, ez az érintett személyek hosszú idejű belső sugárterhelését hozza létre” – olvasható ugyanitt.

A katasztrófavédelem Paks kapcsán hangsúlyozza azt is: „A súlyos nukleáris baleset nemcsak az atomerőmű környezetében élő lakosságot és állatállományt veszélyezteti, hanem a több tíz kilométer távolságban élőket is, mivel adott meteorológiai viszonyok következtében kihulló, kiülepedő radioaktív részecskék belélegezve, a bőrfelületre kerülve, illetve a táplálékláncba beépülve terhelik az emberi szervezetet.”