A sikert persze nem adják ingyen – a Microsoft ötszázmillió dollárt költött a szerkentyű bevezető reklámkampányára. Az óriási kampányban volt Youtube főoldal „takeover”, óriási elektronikus plakátok és egy rendezvény  a Time Square-en, valamint mindenféle promó-szerződések a Pepsivel, a Burger Kinggel, sőt még a Time magazinnal is.

A Kinectet november 4-én kezdték el árulni Észak-Amerikában, hat nappal később pedig Európában (Japánban csak november 20-án kezdődött a forgalmazás).

Hogy egészen pontosan mire is jó a Kinect, arról már beszámoltunk (egyúttal a legjobb hekkeléseket is megmutattuk) – a Microsoft a Wii egyeduralmát próbálja ellensúlyozni a mozgásérzékelős játékok piacán, és egyelőre úgy tűnik, sikerrel.

A Kinect nagy előnye a Nintendo hasonló kütyüjével szemben, hogy az előbbihez semmilyen kontroller nem kell – ha csak magát a nappalit nem számítjuk annak, hely ugyanis kell hozzá bőven. A Kinect játékokat csupán testünk (pontosabban végtagjaink) mozgásával irányíthatjuk, és bár még nem sok játék kapható hozzá, már most látszik, hogy a lehetőségek korlátlanok. Lövöldözhetünk, részt vehetünk vadvízi evezésen, táncolhatunk és sportolhatunk (a Techline szerkesztősége például már alig várja, hogy kipróbálhassa a Kinect-tekézést…)

A Kinectet támogató játékok listája szépen gyarapszik, idén karácsonyra valószínűleg megkapjuk az összes „kötelező” hájp- és slágerjáték mozgásérzékelős verzióját, már amelyik játék esetében ennek van értelme (főleg sport- és akciójátékok értelemszerűen, a Kinect-sakkozás valószínűleg nem lenne túl kelendő.)

A szerkezet ára Magyarországon 41 990 forint, ami a szenzor mellett tartalmaz még egy húsz játékból álló gyűjteményt, a Kinect Adventurest.