A történet 2005-re nyúlik vissza: Nicholas Negroponte, a híres bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) Media Lab nevű egységének vezetője 2005-ben egy tuniszi szakmai rendezvényen még Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkárt is lenyűgözte a 100 dolláros laptop prototípusával. A One Laptop Per Child (OLPC - minden gyereknek egy laptopot) program megálmodója a harmadik világ gyermekeinek felzárkóztatásáról, a leszakadó térségek oktatásának fejlesztéséről szőtt szép álmot, de nem tudta, hogy véletlenül egy olyan üzleti szegmensre hívja fel a számítógépgyártók figyelmét, amelyet eddig azok nem tekintettek vásárlóképesnek.

Az OLPC program

Bár a program nagy reményekkel és neves támogatókkal (AMD, Linux, Google) indult, igen döcögősen haladt. Számos ellenzője is akadt, köztük volt az Intel és a Microsoft is. 2006 elején a történet fordulatot vett, és egy szakmai konferencián már az Intel is mutatott be 100 dolláros laptopkoncepciót, majd csatlakozott az OLPC programhoz is. Ekkor a fejlesztők már 175 dolláros árról beszéltek darabonként, ami csak akkor csökkenhet 100 dollár alá, ha beindul a tömeggyártás.   A korábban lebecsült piaci szegmens hirtelen kitágult, a fejlődő országok gyermekei mellett már az ottani tanárok, hivatalnokok és induló vállalkozások is a fókuszba kerültek. Afrika, Dél-Amerika és Ázsia elmaradott régióinak sok millió potenciális vásárlója hirtelen kedvező megvilágításba helyezte az olcsó laptopok ügyét a legnagyobbak számára is. Aztán kiderült, hogy még a 200 dolláros ár is alig lesz tartható, ugyanakkor még több gyártó jelezte, hogy gőzerővel dolgozik a saját olcsó laptopján.   A „100 dolláros laptop”

Asus Eee PC

A koreai gyártó 2007-ben mutatta be az első Eee PC modelljeit, amivel gyakorlatilag megvalósította a saját „100 dolláros laptop” koncepcióját, ám a gépet persze soha nem lehetett 100 dollárért megvásárolni. Az első Eee PC 7 colos kijelzővel, 2 vagy 4 gigabájtos háttértárolóval és Linux operációs rendszerrel jelent meg – és hatalmas sikert aratott. Még nagyobb lett az érdeklődés, amikor az Intel bejelentette az Atom processzort, amit kifejezetten az olcsó kis gépekbe szánt, az Asus pedig időközben megállapodott a Microsofttal, hogy az Eee PC-kre a szoftvercég 40 dollárért adja a Windows XP licenceket. Ezzel létrejött egy windows-os, használható sebességű, kisméretű, könnyen hordozható számítógép, amin persze még sok javítanivaló volt, hogy igazi tömegtermék legyen.

Robban a netbook

Az igazi sikert az Asusnak és az időközben megjelent számlatan más gyártónak a legalább 9 colos kijelzővel szerelt netbookok hozták meg. A piaci elemzők véleménye eltérő arról, hogy mennyi netbook került forgalomba 2008-ban, mert akkoriban ezt a termékkategóriát nem figyelték külön, de a világszinten értékesített mennyiséget öt- és nyolcmillió darab közé becsülik. A 2010-es eladások pedig még ennél is nagyobb számot mutatnak.

Közben persze a készülékek is folyamatosan fejlődtek, annak ellenére, hogy a Microsoft nagyon szigorú feltételekhez kötötte az olcsó XP licencárát (maximum 1 GB memória, Atom processzor stb.). Wi-Fi modul már az első netbookokban is volt, ez biztosította a könnyű internetelérést, de a jobban felszerelt modellekbe akár mobilinternetes modem is került, általában súlyos felárért cserébe. Megszámlálhatatlan féle és fajta netbook jelent meg a piacon, eltérő tulajdonságokkal, képernyőmérettel, grafikus teljesítménnyel és szoftverkörnyezettel.

Acer Aspire One

Új kihívók

Vannak azonban gyártók, amelyek a könnyen hordozható, állandó netkapcsolattal rendelkező készüléket nem a netbookokhoz hasonló eszközben képzelték el. Ilyen az Apple is, amely 2010 elején bemutatta az első tabletjét, az iPadet, és elképesztő sikereket könyvelhetett el. A készülék annyira népszerű volt az USA-ban, hogy a világ más részein hónapokat késtek a szállítmányok, hogy a gyárak bírják az amerikai keresletet. Az Apple lépése és a gyártó körüli rajongás jelentősen megtépázta az addig töretlen népszerűségnek örvendő netbookok piacát.

Apple iPad 2

Apple

Természetesen az Apple lépését követően más gyártók is elkezdtek táblagépeket építeni. Kézenfekvő megoldásnak tűnt a Google Android operációs rendszerét használni erre a célra, számos gyártó így is tett. Közben megjelent az iPad 2, melynek bemutatóján Steve Jobs Apple-vezér azt mondta, hogy 2011 a tabletek éve lesz.

Magyarországon a legnépszerűbb androidos tablet a Samsung Galaxy Tab

Valószínűleg nem tévedett nagyot: időközben a Google bemutatta az Android 3.0 verzióját, kifejezetten táblagépekre, és Windows operációs rendszerrel is érkeznek hamarosan lapos készülékek.

Egyelőre döntetlen

Bár kétségtelen, hogy a netbookok piaca fogja leginkább megsínyleni a tabletek népszerűségét, a két termékkategória között a mérkőzés állása most leginkább a döntetlenhez közelít. Tartalomfogyasztásra, szórakozásra, olvasásra kényelmesebben használhatóak a csak értintőképernyővel rendelkező táblagépek, amint hosszabb szöveget kell gépelni, azonnal behozhatatlan előnyt jelent a netbookok billentyűzete. Az értékesítési adatok majd megmutatják, hogy a felhasználóknak mire van jobban szükségük.