szerző:
Szegő Iván Miklós

Mit kéne ahhoz tenni, hogy a nők nagyarányú foglalkoztatása közben a gyerekszám ne csökkenjen egy fejlett nyugati országban? Mi a titkuk a norvég nőknek? Esetleg a norvég férfiaknak? És egyáltalán, mit tud ez az északi ország, amit megtanulhatunk tőlük?

A skandináv országokban a nők egyenjogúsága a világátlagnál sokkal magasabb szintet ért el, és a konszenzusra törekvő társadalomszervezés, az egalitárius (egyenlőségelvű) szemlélet is erősebb. A demokratikus hagyományok, az átláthatóság szintén jellemző a skandináv államokra. A magas színvonalú oktatás, a tanárok kedvező bérezése, és a rugalmas munkaügyi szabályozás szintén sokat segít a női munkavállalásában és a nők egyenjogúsításakor.

Minderről A norvég modell címet viselő kötet szerkesztője, Gro Hagemann, az Oslói Egyetem professzora tartott előadást a CEU-n, a budapesti Közép-Európai Egyetemen, ahol nemcsak a norvég, hanem a svéd, dán, finn társadalmak sajátosságait is vizsgálta, elsősorban a nők szemszögéből.

Nemcsak a szociáldemokratáknak fontos

Hagemann kitért azonban a politikai helyzetre is. Szerinte immár a múlté, hogy ezekben az országokban baloldali vagy szociáldemokrata kormányok irányítják a közéletet. Dániában 2001, Svédországban 2006 óta jobboldali kabinetek vannak hatalmon, vagyis ezekben az államokban a nők egyenjogúságát nem veszélyeztetik a politikai ciklusok, áramlatok sem.

Az oslói professzor szerint Norvégiában a női egyenjogúságért vívott küzdelem hosszú múltra tekint vissza. Johanne Reutzot, a norvég emancipációs-nőjogi aktivistát idézte, aki már 1936-ban azt mondta, hogy „nem korrekt a férjezett nők munkavállalási jogáról beszélni. (…) A nők ugyanis mindig is dolgoztak. Amit nehéz tudomásul venni, az az, hogy a nőknek joga van élvezni munkájuk gyümölcsét.”

Eltérő korok, eltérő problémák

A hatvanas évek végén, 1969-ben egy norvég munkáspárti politikus - később igazságügyi államtitkár -, Elsa Rastad Braten már arról beszélt, hogy „a nők munkájára nemrégiben csak problémaként tekintettek. A nők azonban mindig dolgoztak, méghozzá keményen dolgoztak. Ám mostanáig sok olyan nő volt, akiknek kihasználatlan képességeik voltak, amelyek hasznosítására, a munka világában való részvételre joguk van, ha ezt akarják.”

Gro Hagemann

Ezután azonban fordulat következett be Norvégiában, és a hatvanas években nekilendült női foglalkoztatás drasztikusan emelkedni kezdett a hetvenes-nyolcvanas években. Így aztán a vita harmadik hullámában egészen másképp vetődött fel a kérdés. Pár évvel ezelőtt, 2005-ben Odd Eriksen norvég ipari és kereskedelmi miniszter például arról beszélt, hogy „Norvégia nem engedheti meg, hogy ne dolgozzon mindkét szülő, még akkor sem, ha gyermekük kevesebb, mint két éves. Valójában az óvodák hasznosak az ipar és a kereskedelem számára. A foglalkoztatottság növekszik, és ezzel egyidejűleg a nőknek is több gyermekük születik.” A miniszter szerint ugyanis a norvég gazdaság ereje részben abban rejlik, hogy a norvég nők dolgozni tudnak és akarnak, illetve munkában tudnak maradni.

Vagyis majdnem egy évszázad alatt Norvégiában viszonylag magas maradt a születések száma (természetesen a korábban nem ritka, tízgyerekes családok mára megritkultak, és évszázados áttekintésben azért jelentősen csökkent az átlagos gyerekszám), mindazonáltal a nők foglalkoztatottsága hallatlanul magas szintre emelkedett. És ezt már a politika is sajátos előnyként értelmezte. Ennek megvolt a sajátos – politikai – magyarázata is: a norvég nők munkavállalási kedve nem tette szükségessé a nagyarányú bevándorlást az országba. Így nem éleződtek ki annyira az etnikai problémák sem a skandináv államban.

Rendkívüli módon nőtt a női foglalkoztatás 1960 és 1990 között

A norvég modell című könyv egyik tanulmányában Gunn Elisabeth Birkelund és Trond Petersen arról ír, hogy „az 1960-tól 1990-ig tartó időszakban huszonegy országból csak Kanada, Ausztrália, Izrael és Új-Zéland előzte meg Norvégiát a női foglalkoztatás növekedésében.” A tanulmány születésének időpontjában (2003-ban) az északi országban a női és a férfi foglalkoztatottság gyakorlatilag azonos szinte mozgott: a férfiak 89, a nők 82 százaléka dolgozott.

A világ leggazdagabb országai

Egy főre eső GDP (USD)
1. Katar
88 232
2. Luxemburg 80 304
3. Szingapúr 57 238
4. Norvégia 52 238
5. Brunei
47 200

Forrás, IMF, Wikipedia, 2010.

A norvég nőknél magas ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatottság, és sokan a szolgáltató szektorban, a hagyományos női foglalkozásokban aktívak. Vagyis a norvég társadalom bizonyos tekintetben konzervatívabb a svédnél, a norvég nők nem mindig lépnek túl a tradicionális női pályákon. Például „1994-ben 141 ezer olyan személyt tartottak nyilván Norvégiában, aki háztartási munkát végzett és nem volt saját jövedelme. Ebből 138 ezer nő volt” – írja Anne-Hilde Nagel A norvég modell című tanulmánykötetben közölt 1995-ös munkájában.

Egymásnak végzik a szolgáltatásokat

Mindezt erősítette meg egy Norvégiában élt magyar is, akit a hvg.hu kérdezett meg. Szerinte a norvég nők közül sokan tanítónőként, fodrászként, pedikűrösként dolgoznak, tulajdonképpen a társadalmi életük része is az, hogy egymásnak végzik a szolgáltatásokat. A viszonylag kicsi városokban, elszigetelt településeken e szolgáltatásoknak a társadalomszervezésben is nagy szerepe van, a mindennapi elfoglaltságok mellett felüdülést jelentenek a sokszor „isten háta mögötti”, fjordokban megbúvó falvacskákban.

Ehhez kapcsolódva tettük fel a kérdést Gro Hagemann-nak: mi játszik szerepet abban, hogy Norvégiában magas a nők munkavállalási hajlandósága és lehetőségei közepette ilyen magas maradhatott a születések száma. Hagemann szerint a törvényi környezet és a társadalmi normák változása mellett a jóléti állam kiépülése is fontos tényező volt. Vagyis az, hogy az apák egyre nagyobb szerepet vállalnak a háztartásban és a gyermeknevelésben, de az állam is igyekszik gondoskodni a gyermeket vállaló nőkről. Sőt az állam igyekszik az apákat is ösztönözni a gyermeknevelésben való nagyobb részvételre.

Kisvárosokban, falvakban nagyobb a születésszám

Rákérdeztünk a professzor előadásában említett másik tényezőre is, arra, hogy Norvégiában viszonylag magas a kistelepüléseken élők aránya. Hagemann szerint valóban szerepet játszhat ez is a magas gyerekszámban, ugyanis a kisebb falvakban, mezőgazdasági jellegű helységekben általában magasabb világviszonylatban is a születések száma, márpedig Norvégiában tényleg sokan élnek kistelepüléseken.

©

Ezt igazolják a statisztikák is. A Wikipedián elérhető adatok szerint a legalacsonyabb termékenységi ráták Oslóban, a fővárosban és az e körül félkörívben elhelyezkedő Vestfoldban, Akershusban, Hedmarkban, Opplandban és Buskerudban mutatkoznak. Ezekben a régiókban 2,0, illetve 1,9 alatt van a ráta, míg a ritkábban lakott vidékeken néhol a 2,2-t közelíti ez a mutató.

Szintén a Wikipedia adatai szerint Norvégiában a nyolcvanas évek elején egy nőnek átlagosan 1,6 gyermeke született, manapság majdnem két gyereke van (egészen pontosan 1,98), tehát jelentősen sikerült fokozni a természetes népességnövekedést az északi országban.

Politikai részvétel: „a norvég csoda”

A norvég nők azonban nemcsak a viszonylag sok gyerekkel vagy a magas foglalkoztatottságukkal tűnnek ki a világban. Az északi országban 1982-ben 454 önkormányzat közül 255-ben működött női bizottság, 1991-ben pedig már a 70 százalékuknál – erről szintén Anne-Hilde Nagel írt a tanulmánykötetben. Az 1993-as Gro Harlem Brundtland vezette kormány 42 százalékát tették ki a nők, az önkormányzatok polgármestereinek pedig 1991-1995-ben 12,5 százaléka volt nő.

Vagyis Norvégiában rendkívül magas a nők politikai reprezentációja. Az ENSZ két egyenjogúsági indexe alapján Norvégia a lista élén állt 2001-ben. A GEM (Gender Empowerment Measure) a nők és a férfiak társadalomban elért hatalmi pozícióit vizsgálja, a második, a GDI (Gender Development Index) pedig a társadalom humán fejlődését, többek között a jóléti intézkedések elosztását veszi alapul a nemek között. Az ENSZ-felmérések alapján – amelyet Birkelund és Petersen idéz – Norvégiában a nők nagyobb befolyást gyakorolnak a társadalomra, és több hatalmuk van, mint más országokban. Norvégia után egyébként a többi skandináv ország következik: Izland, Svédország, Finnország, míg Dánia a 12. helyen van.

Mindennek kapcsán a Birkelund-Petersen szerzőpáros megállapítja: „Ez nem feltétlenül jelenti, hogy minden tökéletes, de a többi országban élő nőkéhez viszonyítva a norvég nők helyzete a legjobb.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szegő Iván Miklós Tech

Egy vérbeli nőgyűlölő, a női vásárlók és a választójog

A pesti polgári lapok száz éve még nem igazán adtak hírt az első nemzetközi nőnapról. A Pesti Hírlap be sem számolt az 1911. március 19-ei eseményekről, a Pesti Napló pedig nem ünnepről, hanem tüntetésekről tudósított Németországból, Ausztriából és Svájcból. Nem tévedés a március 19-ei dátum: március 8. elsősorban a kommunista országokban terjedt el nemzetközi nőnapként, de csak 1917 után. Aztán a dolgok tovább bonyolódtak.

MTI Világ

Norvégia felfüggesztette részvételét a Líbia elleni katonai akcióban

Norvégia egyelőre nem veti be Líbiában a polgári lakosság védelme érdekében korábban felajánlott hat harci repülőgépét: ezek csak akkor kezdik meg akcióikat, ha világossá válik a hadművelet parancsnoki rendszerének kérdése - jelentette be Grete Faremo norvég védelmi miniszter hétfőn este Oslóban.

A tökéletes eredmény született meg a walesi-horvát meccsen

A tökéletes eredmény született meg a walesi-horvát meccsen

Csak két kormányközeli lap várta meg, mi lesz a választás eredménye

Csak két kormányközeli lap várta meg, mi lesz a választás eredménye

A volt ukrán főügyész tagadja, hogy köze volt az amerikai nagykövet leváltásához

A volt ukrán főügyész tagadja, hogy köze volt az amerikai nagykövet leváltásához

Horvát valóságshow-sztár állítja, hogy ott volt Borkai adriai buliján

Horvát valóságshow-sztár állítja, hogy ott volt Borkai adriai buliján

Drón okozott gondot Ferihegyen, korlátozni kellett a forgalmat

Drón okozott gondot Ferihegyen, korlátozni kellett a forgalmat

Zalaegerszeg fideszes maradt

Zalaegerszeg fideszes maradt