A cseh és brit szakemberekből álló kutatócsoport a pettyesaraszoló lepke (Biston betularia) genetikai állományát vizsgálta. "Ez a faj tipikus példája a drámai környezetváltozáshoz való gyors evolúciós válasznak" - mondta Frantisek Marec, a Ceské Budejovice-béli Cseh Akadémiai Biológiai Központ munkatársa. A pettyesaraszoló korábban egy színváltozatban - fehér szárnyain fekete pettyekkel - fordult csak elő Nagy-Britanniában, ám az ipari forradalom időszakát (az 1800-as évek közepét) követően megjelent tiszta fekete változata is az ország indusztrializált központjainak közelében. Eredeti színei által a zuzmóval borított fatörzseken vált "láthatalanná", az iparosodást követően azonban a savas esők hatására a zuzmó mindinkább eltűnt a törzsekről. A sötétté vált fakérgen a túlélésre csak a fekete szárnyú példányoknak van esélye.

A XIX-XX. század fordulójára a fekete színváltozat már 95 százalékosra növekedett az iparosodott vidékeken élő pettyesaraszoló-populációban. Az arány egészen az 1970-es évekig megmaradta, akkortól viszont egyre kisebb lett, köszönhetően az egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályozásnak. A cseh szakemberek megtalálták azt a kromoszómát, amely a szín meghatározását kódoló gént tartalmazza. Dekódolták a kromoszóma mintegy 200 ezer bázispárját. Brit partnereikkel egyetértésben megállapították, hogy egyetlen gén határozza meg a lepkék egy részének fekete színét.

Noha a kutatók a brit populációt vizsgálták, a cseh szakemberek megjegyezték, hogy hasonló változásokon mentek át azok a csehországi pettyesaraszolók is, amelyek az ország iparilag fejlett vidékein - Prága, Brno, Ustí nad Labem - közelében élnek. A közép-európai országban azonban két meglepő felfedezést is tettek: a fekete változat jelen van a kevésbé szennyezett Közép-Csehországban és Dél-Morvaországban, ugyanakkor a szintén viszonylag tiszta levegőjű dél-csehországi vidékeken kizárólag fehér színű molyok élnek.