A biztonsági övezet az atomerőmű, illetve más nukleáris létesítmények és környezetük kölcsönös védelmét szolgálja. Minimális méretét jogszabály írja elő. A főigazgató emlékeztetett, hogy az erre vonatkozó jogszabály az atomtörvény módosítása nyomán megváltozott, ezért a nukleáris hatóság államigazgatási eljárást indított a paksi atomerőmű biztonsági zónája méretének felülvizsgálatára. 

A szintén Pakson megépült Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának egyelőre nincs külön kijelölt biztonsági övezete, mert a zóna mértékének meghatározásakor az atomerőműhöz tartozott - mondta Rónaky József, hozzátéve, hogy ezért a KKÁT esetében most fogják meghatározni az övezet kiterjedését.

Az atomerőmű biztonsági övezetét az ipari miniszter 1983-ban, az 1. blokk indításakor jelölte ki az erőmű főépületeinek falától számított 3 kilométeres távolságban. Az atomenergiáról szóló törvény módosítása után a kormány a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladéktárolók biztonsági övezetéről új rendeletet bocsátott ki, amely szerint a minimális kiterjedés 500 méter. 

Az OAH a jogszabályban előírtak szerint értesítette a nukleáris létesítmények üzemeltetőit, azaz a Paksi Atomerőmű Zrt.-t és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.-t, hogy tegyenek javaslatot az övezet nagyságára. Az üzemeltetők az OAH honlapján közzétette beadványok szerint 500 méteres biztonsági övezet kijelölésére tesznek javaslatot. Az indoklás szerint a minimálisan előírt mérték eleget tesz minden követelménynek, „sem sugárvédelmi szempontból, sem külső tevékenységből fakadóan, sem a biztonságos üzemeltethetőség vonatkozásában nem jelent biztonsági kockázatot”. 

Az Országos Atomenergia Hivatal május 10-én, csütörtökön 16 órakor a paksi városházán a témában közmeghallgatást tart, amelyre az érintetteknek - így a biztonsági övezetben élőknek - meghívót küldtek, de a fórum nyilvános. 

Az üzemeltetők beadványait és a lakossági fórumon elhangzottakat figyelembe véve az OAH dönt a biztonsági zóna mértékéről - közölte Rónaky József. Az övezetben bizonyos tevékenységeket a törvény tilt, vagy korlátoz - például építési munkát, állattartást, ipari tevékenységet -, ezért az ott élők korábban több alkalommal kezdeményeztek felülvizsgálatot. Rónaky József az MTI kérdésére azt mondta, hogy erre vonatkozóan nincsenek nemzetközi előírások, a gyakorlat pedig igen változó.