Mint arról a párizsi Le Figaro a Limnology and Oceanography című szakfolyóirat alapján beszámolt, a tengervíz savasodása és az osztrigák elhullási aránya közötti összefüggés korábban is ismert volt, de csak laboratóriumi körülmények között bizonyították. Ezúttal magában az óceáni környezetben figyelték meg a jelenséget.

Az osztrigatenyésztők 2007-ben figyeltek fel először az aggasztó folyamatra. Az amerikai Oregon állam egyik nagy osztrigatelepén, amely a Csendes-óceáni tenyésztőket látja el, ritkulni kezdtek az értékes egyedek. A Crassostrea gigas faj szaporítására milliószámra a tengerbe bocsátott osztrigabébik rendre elpusztultak, a gazdasági veszteség dollármilliókra rúgott.

A tenyésztők először oxigénhiányra és különböző baktériumokra gyanakodtak. Miután ezek a feltevések nem igazolódtak be, előtérbe került a savasodás hipotézise. A tudósok végül feltárták: minél savasabb a víz, a kagylófélék számára annál nehezebb a védő páncélzat előállítása.

Jean-Pierre Gattuso, a Villefranche-sur-Merben működő oceanográfiai laboratórium (CNRS) kutatási igazgatója elmondta a francia lapnak, hogy "néhány éve a kagylókon végzett laboratóriumi kísérletek először azt mutatták ki, hogy savasabb vízben lassabban növekednek az osztrigák, majd azt is, hogy amennyiben a savasság fokozódik, a védő kagylóhéj egyszerűen feloldódik".

Az amerikai kutatók megfigyelték, hogy a probléma a kis osztrigák születésének másnapjától jelentkezik a Csendes-óceánon, akkor, amikor kialakítanák a maguk kemény védőpáncélját. A levegő szén-dioxid-tartalmának jelentős részét az óceán nyeli el. Ám minél erősebb a CO2-kibocsátás - az ipari korszak kezdete óta a levegő szén-dioxid-tartalma 40 százalékkal nőtt -, annál jobban csökken a savasságot jelző 7-es alatti pH-érték, és a vizek egyre jobban savasodnak. 

"A pH-érték ugyan csak 0,1 százalékkal csökkent, de ez a savasodás 30 százalékos növekedését eredményezte - fejtette ki a francia CNRS tudományos kutatója. - A legsötétebb forgatókönyvek szerint a pH-érték akár 0,4 százalékkal is apadhat, ami 150 százalékkal emelné a savasodást." 

A számok közötti látszólagos ellentmondás magyarázatára Gattuso a földrengések mérésére szolgáló Richter-skálát hozta fel példaként: a 8-as erősségű földrengés valójában 10-szer erősebb, mint a 7-es.

Burk Hales, az Oregoni Egyetem kutatója, az amerikai tanulmány egyik szerzője rámutatott, hogy a CO2-tartalom várható növekedése következtében 20-30 év múlva már nem lesz kifizetődő az osztrigatenyésztés az oregoni térségben. A helyzetet súlyosbíthatja egy helyi jelenség, az igen savas mélytengeri vizek felszínre törése. 

Az oregoni osztrigaeladások elérik az évi 100 millió dollárt, közvetve pedig 273 millió dollár értékű gazdasági tevékenység függ ettől az ágazattól.