szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Két igen fura bolygót fedeztek fel egy rendkívül kis teljesítményű teleszkóp segítségével az Ohiói Egyetem és a Vanderbilt Egyetem csillagászai, akik eredményeiket az Amerikai Asztronómiai Társaság közgyűlésén ismertették Anchorage-ben.

A csillagászok a KELT-North teleszkóppal végezték kutatásaikat, az Arizonában telepített távcső az északi égboltot pásztázza, míg a Dél-Afrikai Köztársaságban, Fokváros mellett működő KELT-South a délit - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

"Míg más teleszkópokat arra terveztek, hogy távoli, halovány csillagokat figyeljenek meg az égbolt parányi szegmensében, a két KELT-távcső egyszerre figyelheti meg az igen fényes csillagok sokaságát nagy területen. Olyan fényes csillagokat kutatunk, amelyekre nagyobb teljesítményű teleszkóppal rá sem lehet nézni" - hangsúlyozta Thomas Beatty, az Ohiói Egyetem asztronómusa.

A két távcső úgynevezett tranzitmódszerrel keresi a Naprendszeren kívüli bolygókat: a csillagok fényének parányi elhalványulását lesi, amelyet a napok körül keringő égitestek okoznak.

Az egyik bolygó, a KELT-1b katalógusjelű planéta az Androméda-csillagképben található. Olyan masszív égitestről van szó, amelyet helyesebb lenne "félresikerült" csillagnak, mint bolygónak nevezni: valamivel nagyobb méretű, mint a Jupiter, ám tömegében 27-szer múlja felül.

Harminc földi óra alatt kerüli meg a szülőcsillagát, amelytől hatezerszer több sugárzást kap, mint a Föld a Naptól, a bolygó felszínén a hőmérséklet pedig a számítások szerint meghaladja a 2200 Celsius fokot. Összehasonlításként Naprendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr 68 nap alatt kerüli meg központi csillagunkat, a felszíni hőmérséklete pedig "alig" 425 Celsius fok.

A másik bolygó (KELT-2Ab) a Szekeres (Auriga) csillagképben található és sokban emlékeztet a Jupiterre, amelynek méretét 30 százalékkal, tömegét pedig 50 százalékkal haladja meg. A HD 42176 jelű kettős csillagrendszerhez tartozik, amelynek egyik tagja kissé nagyobb, mint a Nap, a másik pedig valamivel kisebb. A KELT 2Ab a nagyobbik körül kering, amely oly fényes, hogy akár kétcsöves látcsővel is megfigyelhető a Földről.

A nagy fényességnek köszönhetően a kutatók reményeik szerint megmérhetik a bolygó légkörén áthaladó csillagfényt, amikor a távoli nap ez év novemberében visszatér a teleszkóp látókörébe.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!