Léteznek olyan elméletek, melyek szerint az okosabb emberek tovább élnek. Bár ezt az állítást nehéz tudományosan igazolni, mégis vannak, akik az agyasabbak integráltabb idegrendszerében, emiatt pedig a környezeti kihívásokra adott jobb reakcióikban látják a titkot. Az sem ritka, hogy a genetikai adottságok vagy az átlagosnál nyugodtabb, kevésbé stresszes életmód áldásos következményének tekintik a tudósoknak gyakran jutó 70 fölötti életévet. Ha viccesek akarunk lenni, akkor a nagy tudósok hosszú életét akár a Nobelre várva címmel is illethetnénk, hiszen sokuk felfedezését csak 30-40 évvel később honorálják a díjjal.

Az összefüggések tudományos igazságát most nem firtatnánk, azt azonban bárki megállapíthatja egy kis kutakodással, hogy a ma élő fizikai, kémiai, orvosi és közgazdasági Nobel-díjasok közül bizony szép számmal találunk 1930 előtt vagy akkortájt született tudósokat, méghozzá 50-nél is többet. Tegyük hozzá gyorsan: szerencsére. És akkor még nem is esett szó azokról a kiváló kutatókról, kik nem kapták, vagy nem is kaphatják meg a Nobel-díjat.

Charles H. Townes (1915. július 28.)

A Nobel-díjasok korelnöke, a lassacskán 99. életévét betöltő Charles H. Townes nem más, mint a lézer egyik szülőatyja. Valójában a kvantum elektronikával kapcsolatos kutatásaiért jutalmazták Nobel-díjjal két szovjet kutatóval, Nyikolaj Gennagyijevics Baszovval és Alekszander Mikhailovics Prohorovval egyetemben még 1964-ben, tehát éppen 50 éve. Ha Townes érdemeit a legegyszerűbben szeretnénk magyarázni, akkor elég annyi, hogy társaival ő alkotta meg a képletet, amely segítségével Theodore Maiman lézersugár létrehozására alkalmas szerkezetet tudott építeni. Utolsó könyvét 1999-ben írta, a lézer történetéről.

Charles H. Townes 1955-ben

AFP / Roger Viollet

Thomas C. Schelling (1921. április 14.)

Ugyancsak 90 fölötti, egészen pontosan 93 éves Thomas Crombie Schelling, aki 2005-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat Robert J. Aumann-nal közösen, méghozzá amiért lehetővé tették a játékelmélet-elemzés jobb megértését a konfliktusok és az együttműködés vizsgálata révén. 1960-ban írt A konfliktus stratégiája című könyve azóta is alapmű a témában. Manapság is hasznos olvasmány lehet Kijev és Moszkva környékén.

Kenneth J. Arrow (1921. augusztus 23.)

A 21-esek táborát erősíti korunk talán legnagyobb közgazdásza, Kenneth Joseph Arrow is, aki tavaly még Budapesten is tartott előadást. Ő 1972-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat, a róla elnevezetett paradoxon a tudományág egyik alapvetése. Lényege, hogy ha az egyénileg racionális döntéshozók véleményét a többségi elv alapján összegezzük, akkor a csoport helytelen állásfoglalásra juthat. Ez pedig fontos megállapítás volt a későbbi közgazdaságtani elméletek számára.

Noam Chomsky (1928. december 7.)

Az általános nyelvészet legfontosabb úttörője Noam Chomsky, akit nemes egyszerűséggel a világ legintelligensebb emberének is megválasztottak. Chomsky a nyelvet mondatok halmazaként fogja fel, a grammatikát pedig egy olyan szabályrendszerként, amely létrehozza a nyelv lehetséges összes nyelvtanilag helyes mondatát. Kutatásai és megállapításai segítették a kognitív tudományok térnyerését, ezért több tudományterület is sokat köszönhet neki. Szerinte a nyelvészet a kognitív pszichológia egyik ágaként értelmezhető, amivel a behavorizmust kritizálta. Chomsky volt az első, aki arról írt, hogy a gyermekek nem csupán tanulással sajátítják el a nyelvet, hanem van hozzá genetikai adottságuk, úgynevezett nyelvi képességük is. Bizonyítéka erre az, hogy a világ bármely területén a gyermekek közel azonos gyorsasággal képesek elsajátítani anyanyelvüket.

Chomsky (jobbra) átveszi a tiszteletbeli doktori címet 2010-ben

AFP / Alfredo Estrella

Peter Higgs (1929. május 29.)

Ha azt halljuk, Higgs-bozon, akkor bizony egy még élő, sőt viruló tudóst kell megemlítenünk, jelesül Peter Higgs brit elméleti fizikust. Ismertségét egyrészt a fizika standard modelljének sarkalatos elemeként leírt, az összes szubatomi részecske tömegéért felelős részecske sejtésének és megtalálásának köszönheti. Másrészt pedig annak, hogy Stephen Hawking fogadást és 100 dollárt veszített miatta. Hawking ugyanis 2000-ben azt mondta, hogy nem találják meg az „isteni” vagy „istenverte” részecskeként” is emlegetett bozont. Peter Higgs François Englerttel közös kutatása azonban 2012-ben meghozta gyümölcsét, és a CERN-ben megtaláltnak vélt részecskét, és el is nevezték róla. 2013-ban két független tudományos csoport is megerősítette a Higgs-bozon létezését, de a kísérletek nem állnak le, sőt a 2015-ben újrainduló kutatások hamarosan akár a teljes bizonyosságot meghozhatják. Ez azért lenne jó, mert így a részecskefizika legfontosabb modellje jónak bizonyulna.

Peter Higgs (jobbra) 2013-ban.

AFP / Miguel Riopa

Jürgen Habermas (1929. június 18.)

A német filozófus és szociológus Habermas filozófiai munkássága is jelentős, habár önmagát szociológusnak tartja. Lassacskán betölti 84. életévét, de még mindig aktív közszereplő, a héten Magyarországon is járt. Legfontosabb elmélete a kommunikációt az emberek együttélését lehetővé tevő, szubjektumok és kultúrák közötti folyamataként fogja fel. Habermas elméletei azért is jelentősek, mert a tudós társadalmi rendek váltakozását képes volt analitikusan leírni, ráadásul feltárta, hogy a kritikai elméletek segítenek meghaladni azokat a társadalmi szabályrendszereket, amelyekben bizonyos csoportok érdekében egyenlő emberek szabadságát korlátozzák.

Richard Dawkins (1941. március 26.)

Dawkins amellett, hogy tudományos körökben az evolúció génközpontú megközelítéséről híres leginkább, 1976-os Az önző gén című könyvében gyakorlatilag megalapította a memetika tudományát is. Elmélete szerint a mémek – mint kulturális és gondolati információs csomagok – úgy működnek és terjednek, akár csak a gének az evolúció során. A memetika tudománya az utóbbi években több területen, például a gondolkodás modellezésében is komoly elméleteket alkotott. Richard Dawkins híres ateizmusáról, vallásellenességéről is.

Stephen Hawking (1942. január 8.)

Vitathatatlan, hogy Stephen Hawking a világ leghíresebb élő zsenijei között is az egyik legfontosabb tudós. Ősrobbanás-elmélete, a fekete lyukak vizsgálata, valamint Az idő rövid története című könyve mellett híres arról is, hogy csodával határos módon 40 évnél is régebb óta viseli testét lebénító motoros neuronbetegségét, az ALS-t. Hawking íráshoz "Living Center" nevű programot, beszédhez "Speech Plus" beszédszintetizátort használ, és nemrég egy Lego-figura is született különleges, kerekesszékes alakjáról. Einstein relativitáselméletét segítségül hívva, valamint Robert Penrose térben eltűnő anyagokról szóló képletét megfordítva, Hawking bizonyította, hogy a mindent elnyelő fekete lyukak ellentéteként anyag törhet elő a semmiből. Ezzel tulajdonképpen igazolta az ősrobbanás-elméletet. Hawking ugyanakkor a mindenség elméletét kívánja kidolgozni, amely áthidalná az einsteini fizika és a részecskefizika közötti ellentétek vájta szakadékot.

Stephen Hawking előadáson ismerteti a 2014-es brazil labdarúgó-világbajnokságon szereplő Anglia győzelmi esélyének formuláját

MTI / EPA / Andy Rain

És végül néhány magyar, vagy magyar származású nagy, elismert tudós, akik szerencsére idős koruk ellenére is velünk vannak: Oláh György (1927) kémikus, Polányi János (1929) vegyész-kémikus, Kornai János (1928) közgazdász, Elie Wiesel (1928) író és egyetemi tanár, Avram Hershko (1937) biokémikus és Obádovics J. Gyula (1927) matematikus.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.