Megnézték az űrből, hogyan mozgott Budapest 1995 és 2017 között – videó

Megnézték az űrből, hogyan mozgott Budapest 1995 és 2017 között – videó

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Milyen felszín- és épületmozgások voltak az elmúlt 22 és fél évben a fővárosban és környékén? Erre keresték a választ közel 7000 négyzetkilométeren, mintegy 1,5 millió pontban, a legkorszerűbb űrgeodéziai módszer segítségével.

Elkészült Budapest és környéke első, a Sentinel-1 műholdak adatain végzett állandó szórópontú műholdradar-interferometriás elemzése – adta hírül az Űrvilág űrkutatási híroldal. Az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-1 műholdjairól származó adatsor elemeit összesen 80 műholdátvonulás alkalmával észlelték. Az adatok Geo-Sentinel Kft. által végzett komplex feldolgozásával soha nem látott részletességgel rajzolódik ki környezetünk elsősorban magassági irányú mozgása.

Budapesten és környékén a legkiterjedtebb és legnagyobb, akár több mint 1 cm/év nagyságú felszínemelkedés Kőbányán volt kimutatható a korábbi műholdradaros, illetve földi ellenőrző mérések alapján. Ennek oka a feltételezések szerint a múlt század második felében még számottevő helyi vízkivétel megszűnése, a talajvíz elmúlt évtizedekben tapasztalható jelentős megemelkedése volt.

A most bemutatott eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a kőbányai kiemelkedés a terület közel egészén lelassult, és lényegében megállt. Jelenleg már csak az anomália délnyugati részén mérhető a korábbiakhoz képest jóval kisebb, legfeljebb 2 mm/év sebességű emelkedés.

A Geo-Sentinel blogja szerint a műholdradar-interferometriás adatokkal elérhető pontosságot jól példázza a Megyeri híd este, ahol a híd egyes részeinek műholdirányú mozgásában megfigyelhető, kb. 1 cm amplitúdójú, évszakos periódusú jel egyértelműen összefüggésbe hozható a hőmérséklet változásával. A műholdas módszerrel többek között a hídszerkezet hőtágulásából adódó kis deformációkat is ki lehet mutatni.

©