"A Proxima b körüli porfelhő fontos, mivel a Földhöz hasonló bolygó felfedezése óta ez az első jel, amely a Naphoz legközelebbi csillag körül egy kialakult bolygórendszer létére utal, nem pedig egyetlen bolygóéra" – mondta Guillem Anglada, az Astrophysical Journal Letters című szaklapban bemutatott tanulmány vezető szerzője.

A porfelhők olyan anyagmaradványokból állnak, amelyek nem formálódtak nagyobb testekké, például bolygókká. A kőzet- és jégrészecskék mérete a nagyon apró, egy milliméternél kisebb átmérőjű porszemcséktől az aszteroidaszerű, több kilométeres átmérőjű testekig terjedhet.

A Proxima Centauri, a Naphoz legközelebbi csillag egy halvány vörös törpe, amely mindössze négy fényévnyire található a Kentaur csillagképben.

Proxima B

Planetary Habitability Laboratory / University of Puerto Rico

A chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer megfigyelései szerint a por egy a Proxima Centauritól néhány száz kilométer távolságra terjedő sávban észlelhető, tömege a Föld tömegének századrésze. A porövezet mintegy mínusz 230 Celsius-fokos hőmérsékletű, olyan hideg, mint a külső Naprendszerben lévő Kuiper-öv.

Az ALMA adatai szerint létezik egy másik, még hidegebb öv is, mintegy tízszer távolabb. Ha léte bebizonyosodik, a külső öv különleges tulajdonsággal rendelkezhet, hiszen nagyon hideg környezetben van, távol csillagától, mely hűvösebb és halványabb, mint a Nap. Mindkét öv jóval távolabb van a Proxima Centauritól, mint a Proxima b bolygó, amely a csillagától csak négymillió kilométer távolságban kering.

Pedro Amado, a spanyolországi Andalúziai Csillagászati Intézet kutatója szerint ez a megfigyelés csak a kezdet. "Ezek az első eredmények megmutatják, hogy az ALMA képes azonosítani a Proxima körül keringő porszerkezeteket. A további vizsgálatok még több részletes képpel fognak szolgálni a Proxima bolygórendszeréről" – mondta a szakértő.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.