szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hajlíthatók okostelefon, repülő mesterséges intelligencia, az embert a megszólalásig utánozni képes mesterséges intelligencia. Csupán néhány dolog, amit a 2018-as év hozott nekünk. Az év végéhez közeledve most összeszedtük nyolc bejelentést, ami valamiért fontos volt az elmúlt egy évben.

Nem sok van már hátra a 2018-as esztendőből, így érdemes egy pillanatra megállni, és visszatekinteni a mögöttünk álló (majdnem) 365 napra. Az elmúlt egy évben sok minden történt a tudomány és a technológia területén is, amit ezért vagy azért, de fontos megemlíteni 2018-ból. Ezeket közül mutatunk most be nyolcat.

1. Hajlítható kijelzős mobil

A mobiliparban egyértelműen a Samsung dobta a legnagyobbat az idei évben, és erre egészen novemberig kellett várni. Az elmúlt években nagyon sokszor lehetett már hallani arról, hogy a dél-koreai cég egy hajlítható kijelzős mobilon dolgozik, de ennél többet nem lehetett tudni a technológiáról. Egészen novemberig, amikor is a vállalat megannyi pletyka után végre megvillantotta az Infinity Flex Display névre keresztelt megoldását. A tervek szerint 2019-ben dobják majd piacra a készüléket, de már most sok mindent lehet róla tudni.

Samsung

2. Emberi hívás a géptől

A Google körül elég sok volt a botrány az idei évben, elég csak a Google+ adatszivárgására, vagy épp a kínának szánt cenzúrázott kereső építésére gondolni (amit aztán végül dobtak). De a keresőóriáis villantott egy igazán izgalmas dolgot is: a Duplex névre keresztelt technológiát. A cég májusban megmutatta, hol tart most a gép: a mesterséges intelligenciának és a fejlett hangalkotó technológiának hála angolul már úgy telefonál, hogy a vonal másik végén lévő ember észre sem veszi, hogy valójában nem emberrel, hanem géppel beszélget.

3. A legvitatottabb tudományos eredmény

Maga a génszerkesztés nem egy újkeletű dolog, a tudósok évek óta kísérleteznek vele, és próbálják tökéletesíteni a technológiát. Éppen emiatt a tökéletlenség miatt váltott ki komoly felháborodást az a bejelentés, amit a kínai Ho Csienkuj tett még november végén. A kutató azt állította, megszülettek a világ első génmódosított ikrei. A szakembernek sikerült úgy módosítania a csecsemők génállományát, hogy ellenállóak legyenek az olyan vírusokkal szemben, mint például a HIV. Bár tettét szinte az egész tudományos világ elítélte – jelenleg ugyanis Pandóra szelencéjét nyitogatjuk az ilyen kísérletekkel -, így etikailag is megkérdőjelezhető Ho Csienkuj munkája, a bejelentés 2018 egyik legnagyobb tudományos bejelentése lett.

Ho Csienkuj
AFP / LING

4. Sötétedő kontaktlencse

Sokak hétköznapjait könnyítheti meg az a kontaktlencse, ami még áprilisban kapta meg az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalának (FDA) engedélyét. A Johnson & Johnson, illetve a technológiáért felelős Transitions Optical ugyanis megtalálta a módját, hogy a kontaktlencséknél is alkalmazni tudják a technológiát, hogy a lencsét ért bizonyos fénymennyiség után az besötétedjen. Ami így, kis túlzással, lényegében elhagyhatóvá és csaknem feleslegessé teszi a napszemüveget is, hiszen a kontaktlencse, a már említett tulajdonsága miatt, ezt a funkciót is betölti.

Johnson and Johnson

5. Akkumulátor lesz az autóból

2018 nem is lett volna igazi év, ha nem történt volna valamilyen fejlesztés az elektromos autók terén. Egy igazán izgalmas újdonságot ezúttal a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem szakembereinek köszönhetünk, akik olyan technológiát fejlesztettek ki, amivel nagyobb hatótávolságú és a jelenleginél 50 százalékkal könnyebb elektromos autók készülhetnek. A Multifunctional Materials szaklapban bemutatott koncepció alapját az jelenti, hogy az autók szénszálas karosszériája alkalmas lehet arra, hogy elektromos energiát tároljon. Minél merevebb a szénszálas szerkezet, annál rosszabb az energiatárolási képessége.

A kutatók szerint a szénszálak méretének és elrendezésének optimalizálásával nemcsak az acélnál valamivel merevebb anyagot lehet létrehozni, de annak energiatárolási képessége is megfelelő lesz. Sőt, a felület menet közben még a mozgási energiát is képes elektromos árammá alakítani. Az elképzelésből nemcsak az autóipar, de a repülőgépek gyártói is profitálhatnak, hosszú távon ugyanis ez az elgondolás is segítheti az elektromos repülők elterjedését. Az egyetlen probléma, hogy a szénszálas anyagok alkalmazása egyelőre nagyon drága, így azt egy „hétköznapi” elektromos autóban nem éri meg alkalmazni. Egy szénszálas energiatárolónak ráadásul nem olyan jó az energiasűrűsége, mint egy hagyományos akkumulátornak. Nem mellékes szempont, hogy viszont biztonságosabb annál, mivel nem tartalmaz gyúlékony anyagot.

Chalmers Műszaki Egyetem

6. Repülő mesterséges intelligencia

Fontos technológiai újdonságokból nemcsak a Földön, a világűrben is sem volt hiány. Miután márciusban kiderült, hogy mesterséges intelligencia kerül a Nemzetközi Űrállomásra, december elején már ki is próbálhatta azt Alexander Gerst német űrhajós. Az IBM által tervezett repülő mesterséges intelligencia, a CIMON megérti a parancsokat, és képes azokra a megfelelő módon reagálni. A készüléket arra tervezték, hogy segítse az asztronauták munkáját, így például a különböző szerelési feladatokban ad tanácsot, elmagyarázva lépésről lépésre, hogy pontosan mi a teendő.

7. Állati arcok

Bár csak 2019-ben válhat elérhetővé, a Michigani Egyetem kutatói már nyáron bemutatták azt a fejlesztést, amit az állatcsempészek ellen harcoló hatóságok vagy állatvédő szervezetek számára lehet komoly segítség. A szakemberek egy kifejezetten a vadon élő állatokra optimalizált arcfelismerő rendszert fejlesztettek, mert a mozgásának és viselkedésének követése nélkülözhetetlennek tűnik a kihalástól fenyegetett fajok megmentéséhez.

Mindez jóval hatékonyabb lehet a jelenlegi nyomköetős módszernél. A nyomkövető készülék darabja 400-4000 ugyanis dollárba (kb. 110 ezer és 1,1 millió forint közötti összegbe) kerül, az állatoknak pedig fizikai sérülést és stresszt okoznak a befogással, melynek hatására – szélsőséges esetben – el is pusztulhatnak.

Ezt a módszert válthatja ki a PrimNet, amelnyél a rendszer képes fénykép alapján azonosítani egy-egy egyedet. A szakemberek több ezer felvétellel tanították be a programot, amely így megtanult különbséget tenni az egyes állatok között. A PrimNet mostanra 90 százalékos pontossággal dolgozik, ha pedig nem tud beazonosítani egy állatot, megadja a lehetséges egyezések közül az öt legvalószínűbbet. A kutatók PrimID néven egy androidos alkalmazást is fejlesztettek, amellyel még egyszerűbbé vált az arcfelismerő rendszer használata.

8. Menedékhely a kutyáknak

És ha már év vége, akkor mindenképpen érdemes még megemlíteni a Ford találmányát is, ami nem más, mint egy kutyaház. A Ford Edge SUV nevű kennelje hangszigetelt, így a kutyák semmit nem hallanak a kinti tűzijátékból vagy petárdázásból.

Ha 2019-ben is szeretne elsőként értesülni a legizgalmasabb talámányokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!