Egy 1900-as glasgow-i pestisjárványt vizsgálva arra jutottak az oslói egyetem kutatói, hogy az eddig hibáztatott patkányok helyett az emberek voltak a felelősek a járvány kitöréséért - írja a BBC.

Glasgow-ban 1900 augusztusában tört ki ismételten a bubópestis járvány a sűrűn lakott és meglehetősen koszos Gorbals negyed bérházaiban - ez a járványkitörés az úgynevezett harmadik nagy pestisjárvány része volt, amely 1855 és 1960 között zajlott világszerte, milliókkal végezve különösen Kínában és Indiában.

Glasgow-ban a járvány 1900-ban csak 35 embert betegített meg és 16 emberrel végzett, a megállításához komoly fertőtlenítési rendelkezéseket vezettek be a tömegközlekedési járműveken, de még a pénzérméket is fertőtlenítették, és több száz patkányt is kiirtottak, holott a patkányokon nem is találták meg a pestis kórokozóját.

A helyi hatóságok már akkor arra gyanakodtak, hogy patkánybolhák helyett emberről emberre terjedhet a betegség valamilyen vérszívó által, most pedig az oslói egyetem kutatói ugyanerre jutottak a Royal Society Open Science nevű folyóiratban publikált tanulmányukban.

A kutatók korabeli orvosi feljegyzéseket elemezve bebizonyították, hogy az új megbetegedések legnagyobb százalékban a betegekkel kapcsolatba lépőknél jelentek meg. Az első beteg egy halkereskedő nő volt az unokájával, ezután pedig azok kapták el a betegséget, akik meglátogatták őt, családtagok és a környéken lakók. A betegség valószínáleg az emberi bolhák és tetvek révén terjedhetett tovább, ehhez viszont tartós és közeli kapcsolat szükséges a két ember között, vagy egy otthonban kell tartózkodniuk, vagy például ruhát cserélni.

A betegség lappangási időszaka miatt pedig könnyen adhatták át egymásnak a betegséget az emberek.

(kiemelt képünk illusztráció)