Több alkalommal írtunk már a klímaváltozás veszélyeiről, a várható hatásairól, és úgy egyáltalán arról, mi zajlik épp körülöttünk. Merthogy nem csak a világ távolabbi részén okoz már most gondot a globális felmelegedés.

Nálunk, Magyarországon is érezni.

Ehhez képest a magyar kormány is leszavazta az uniós klímacélt, amelyik arról szólt, hogy 2050-ig nullára csökkentik a globális felmelegedést okozó anyagok kibocsájtását. Így pedig sem szenet, sem olajat nem égetnek el később.

A döntés okait a kormányzat a rezsicsökkentéssel magyarázta, és hogy a 2050-re kitűzött klímasemlegesség óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára. "Az említett javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására” – írták akkor.

Az ügy újabb epizódja Szél Bernadett független képviselőhöz kötődik. A politikus a szavazás után igyekezett megtudni az ITM-től (hozzájuk tartoznak a klímaügyek is), hogy milyen szakmai megfontolások alapján döntöttek úgy, hogy a kormányfő leszavazza a kezdeményezést. 

A minisztériumi válaszra egészen péntekig kellett várni, de a 444 cikke szerint érdemi mondanivaló nincs benne. Azt írták, hogy a végső döntést a klímavédelmi vállalásokról még nem hozták meg, mert lehet, hogy csak 2020-ban dönt róluk az Európai Tanács. Most csak arról határoztak, hogy az idén szeptemberi ENSZ klímacsúcsra milyen vállalásokkal menjen az EU. Mivel a minisztérium szerint ez a döntés még nem a végleges döntés,

ezért döntést előkészítő anyagokat sem közölhetnek róla.

Ugyanígy nem adták ki azoknak az egyeztetéseknek az anyagait sem, amelyet a magyar klímavédelmi vállalásokat összefoglaló, az Európai Bizottságnak leadott anyag elkészítésekor használtak. A dokumentummal kapcsolatban a bizottság számos kiegészítést kért. A javított verziót fél év múlva kell leadni, ám a minisztérium szerint addig erről sem adhatnak ki semmit,

mert ez sem számít lezárt döntésnek még. 

A portál megjegyzi, mindezek alapján elképzelhető, hogy azért nem tudják kiadni a klímasemlegességet elutasító döntést, mert talán a kormány mégis megszavazza majd a vállalásokat. Attól viszont, teszi hozzá a lap, hogy egy ügy még napirenden van, nem logikus azt állítani, hogy az eddig meghozott döntések – például egy szavazáson képviselt álláspont – nem döntés.

A 444 szerint a legvalószínűbbnek az látszik, hogy Brüsszelben egy gyors politikai döntést hozott Orbán Viktor: látta, hogy a lengyelek vétózni fognak (rajtunk kívül Csehország és Lengyelország utasította el a tervet), és úgy érezte, jobb nekik gesztust tenni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.