A Kínai Tudományos Akadémia nancsingi intézetének munkatársa, Vang Ho szerint az eddig ismert legrégebbi, megkövesedett állati spermiumok mindössze 17 millió évesek voltak.

A szakemberek ezúttal a csaknem 500 millió éve létező és az óceánok nagy részében megtalálható kagylósrákok (Ostracoda) osztályának egyik nőstényében fedezték fel a spermiumokat, vagyis az állatot röviddel azelőtt termékenyítették meg, hogy beleragadt a vesztét jelentő gyantába. A kutatók a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

[Találtak egy 99 millió éves borostyánkövet, ami több tucat állat maradványait zárta magába]

A felfedezést még különlegesebbé teszi a spermiumok "hatalmas" mérete: csaknem 4,6-szor hosszabbak magánál a hím állatnál. "Egy 1,7 méter magas embernél ez nagyjából 7,30 métert jelentene, vagyis rengeteg energia szükséges az előállításukhoz" – jegyezte meg Renate Matzke-Karasz, a müncheni Lajos-Miksa Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt.

A kutatók a kagylósrákok egy eddig ismeretlen új fajaként azonosították a borostyánban lévő apró állatot és a Myanmarcypris hui tudományos nevet adták neki. A szakértők szerint a kagylósrákok megkövesedett külső héja gyakori lelet, ám lágy részekkel együtt megmaradt példányt ritkán találni.

[Nagyon jó állapotú madárlábat találtak egy 100 millió éves borostyánkőben]

Az állatvilágban a hímek többsége általában több tízmillió apró spermiumot termel, ám a kagylósrákok a mennyiség helyett a minőségre törekednek.

Számos egymásnak ellentmondó elmélet létezik a hatalmas spermiumok evolúciós jelentőségével kapcsolatban. Matzke-Karasz szerint a mostani felfedezés azt mutatja, hogy a "nagy méretű spermiumokkal való reprodukció nem egy eltűnőben lévő evolúciós különlegesség, hanem egy hosszú távú előny a faj túlélése szempontjából".

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.