Az IQ-mérések akkor már fél évszázados történetében először az 1970-es években figyeltek fel az általános intelligencia-szint növekedési ütemének egyik évtizedről a másikra bekövetkező lassulására. Ami – tekintve, hogy csak 3 pontos mérséklődésről volt szó egy olyan rendszerben, ahol a 100-as érték az átlagos intelligenciahányadosnak felel meg – kezdetben nem keltett különösebb feltűnést. Egy-két generáció távlatában viszont már egyértelművé vált, hogy trendszerű jelenségről van szó. Az 1990-es évekre azonban – országonként változó mértékben – a növekedés lassulása csökkenésbe ment át. Egy norvég kutatás 2004-ben mutatott ki csökkenést, majd a vizsgálódást dán, angol, ausztrál, finn, francia és holland elemzések követték, amelyek hasonló következtetésre jutottak.

A növekedés lassulását Flynn-effektusként kezdték emlegetni, a csökkenésbe fordulást pedig fordított Flynn-effektusként. James R. Flynn új-zélandi intelligenciakutató volt ugyanis az, aki felfigyelt a jelenségre.

A képet árnyalja, hogy a hiba részben a mérést végzők „készülékében” is lehet. Hiszen ha ugyanazokat a feladatokat a soron következő generáció tagjainak kell megoldaniuk, az átlageredmény egy picit mindig jobb lesz. A múltbeli méréseket az is befolyásolta, hogy minél ismertebb és elterjedtebb volt maga az IQ-tesztelés „intézménye” a különböző korokban, annál nagyobb helyzeti előnyből indultak azok, akik előre tudták, milyen típusú feladatokkal kerülhetnek szembe. Mostanra azonban e tekintetben már nagyjából egyenlő pályákon, egyenlő eséllyel indul a verseny, így néhány évtizedes adatok összevetése alapján egyértelműnek tűnik az IQ-szint általános csökkenése.

A korábbi növekvő trend utóbbi időben történt megfordulásának az oka egy 2018-as norvég tanulmány szerint nem a genetikában keresendő. A korábbi növekedés részben magyarázható volt azzal, hogy 20. században a fertőző betegségek visszaszorultak, így az emberi test több energiát tudott a védekezés helyett az agyműködésnek szentelni, ráadásul eleve több energia állt rendelkezésére a táplálék könnyebb elérhetővé válása miatt.

De más tényező sem áll meg önmagában, a kutatók között abban konszenzus van, hogy a trendforduló aligha vezethető vissza egyetlen tényezőre. A pontos okokat – vagy okegyütteseket – még keresik. Az egyik lehetséges befolyásoló tényezőnek tűnik a számítógépek és az internet elterjedése, melyek sok agymunkát megspórolnak a felhasználóknak, ezért kevéssé „tréningeljük” szellemileg magunkat. A WHO szerint az általános IQ-csökkenés egy lehetséges magyarázata lehet a növekvő légszennyezés is. A káros anyagok ugyanis az emberi szervezetbe, a véráramba bejutva felszívódnak és a hemoglobint akadályozzák az az oxigén szállításában, így csökkentve például az agyműködéshez szükséges friss energia zavartalan utánpótlását.

Nem csak asztmásak leszünk, el is butulhatunk a légszennyezés miatt

Egy új tanulmány szerint a rossz minőségű levegő nem csak a tüdőre, de az agyra is hatással van.

Dán kutatások szerint az ottani IQ-hanyatlás okai nem függetlenek a bevándorlástól sem, ezt azonban más kutatók szerint nem csak az Egyesült Államok példája cáfolja, de Finnországé is, ahol elenyésző számú bevándorló mellett is megfigyelhető volt a Flynn-effektus.

Egy elmélet szerint egyszerűen arról van szó, hogy a 20. században szinte minden területen bekövetkezett hatalmas fejlődés felkavarta az addigi állapotot. Megnőtt az igény a magas intelligenciára, amihez az annak tudatos fejlesztéséhez szükséges környezet is kedvező terepet biztosított. Ám miután a fák sem nőnek az égig, óhatatlan volt egyfajta lassulás, megtorpanás.

Hogy a jelenség Magyarország esetében is megfigyelhető-e, annak igazolását (vagy cáfolatát) megnehezíti, hogy nincs olyan szélesen használt IQ-tesztelés, mint az idézett kutatásokban élen járó országokban. Az OECD által készített PISA-felmérés ugyanakkor megfelelően széleskörű és matematika része meglehetősen jól közelíti az IQ-teszteket. Ennek legutóbbi (2018-as) adatai alapján Magyarország esetében a 15 éves diákok matematikából és természettudományból is jobb eredményeket értek el, mint három évvel korábban, de ez csak annyit igazolt vissza, hogy az utóbbi évtized oktatási reformprogramjai nem rontottak a diákok összteljesítményén, viszont nem is javítottak számottevően. Ellentétben Lengyelországgal, ahol az első PISA-sokk után olyan reformot léptettek életbe, amellyel ma már az ottani diákok 30 ponttal megelőzik mindhárom felmért területen a magyar tanulókat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.