A James Webb űrteleszkóp néhány nap leforgása alatt már a második lenyűgöző felvételt készítette el. Először a Teremtés oszlopairól készített gyönyörű képet, most pedig az űr mélyére nézve fotózta le a múltat.

A tudósok legalább három galaxisból álló, szorosan összeállt „csomót” figyeltek meg, ami egy kvazár körül alakult ki 11,5 milliárd évvel ezelőtt, alig 2 milliárd évvel az ősrobbanás után.

A teleszkóp infravörös spektográfja nemcsak azt mutatta meg, hogy a galaxisok nagy sebességgel, akár 700 km/másodperccel keringenek egymás körül, hanem azt is, hogy ez a korai galaxisképződés egyik legsűrűbb ismert területe.

ESA / Webb / NASA / CSA / D. Wylezalek, A. Vayner / Q3D Team / N. Zakamska

Maga a kvazár meglehetősen szokatlan. Az SDSS J165202.64+172852.3 kódnévre keresztelt objektum nem bocsát ki olyan sokféle fényt, mint az egyébként is ritka normál kvazárok. Ezek aktív galaxismagként szolgálnak, és a galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyukba zuhanó gáz táplálja őket.

A fenti kép a Webb erejét is jól mutatja: korábban a Hubble is érzékelte már a halmazt, de nem tudott egynél több galaxist kimutatni.

A kutatók szerint tovább tanulmányra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, miként alakulnak ki ezek a halmazok, és miként hatnak rájuk a szupermasszív fekete lyukak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.