Az, hogy embert juttassunk a Marsra nemcsak utazástechnológiai értelemben véve kihívás. Egy sor olyan kérdésre is választ kell találni, amivel korábban nem kellett foglalkozni: például, hogy mi a teendő akkor, ha az űrhajós menet közben sérülést szenved, vagy eltörik valamilye.

Ez utóbbinál nyilvánvaló módon nem opció, hogy egy röntgengépet vigyünk el a Földről a Marsra – márcsak azért sem, mert minden egyes gramm számít a startnál és a repülés során. A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói ebből kiindulva azt vizsgálják, hogy az űr háttérsugárzása mennyire használható ki a röntgenfelvételek készítésére – írja az IFLScience.

Minél hosszabb a küldetés, annál nagyobb problémát jelent a röntgenhez való hozzáférés hiánya. A jövőbeni Mars-küldetések 21 hónapos időtartama mellett a vörös bolygón töltött idő valószínűleg sokkal aktívabb és sérülésveszélyesebb lesz, mint például a Nemzetközi Űrállomáson.

Egyetlen röntgenfelvételből megmondja a mesterséges intelligencia, 10 éven belül lesz-e szívrohamunk

Amerikai kutatók olyan mélytanuló algoritmust fejlesztettek, amely a tesztek szerint hosszú évekkel korábban megbízhatóan jelzi előre, ha szívinfarktus vagy stroke fenyeget valakit - derült ki az Észak‑Amerikai Radiológiai Társaság éves gyűlésén.

A kutatók ezért annak a lehetőségét vizsgálják, hogy a felrobbant csillagokból vagy fekete lyukakból származó nagy energiájú fotonokat fel lehet-e használni egy röntgenfelvétel elkészítésére. Hogy ez lehetséges legyen, a gépek egy régebbi változatához nyúlnak vissza, ahol még filmet és erősítő képernyőt is használtak. Ezekből egy darabot fel is visznek majd az űrbe a Polaris Dawn küldetés során, valamikor 2023. március 1-je után. Ezzel megnézhetik, hogy elegendő-e a kozmikus sugárzás a röntgenkép elkészítéséhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.