A NASA Kepler űrteleszkópja az elsők között fedezte fel a Kepler-1658b jelű exobolygó. A planétát 2009-ben detektálta a szerkezet, és bár az űreszköz 2018 végén végső álomba merült, az általa rögzített adatokat azóta is dolgozzák fel a tudósok.

A CNet arról ír, a gigantikus bolygónak hatszor akkora a tömege, mint a Jupiteré. A spirál pályája miatt elkerülhetetlen, hogy összeütközzön a központi csillagával, és az adatok elemzésének köszönhetően az is kiderült, hogy mennyire gyorsan közeledik az égitesthez.

A The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban megjelent publikáció szerint a fejlett csillagok nagyon hatékonyan vonják el az energiát a bolygóik pályájáról. A Kepler-1658b közelebb kering a Kepler-1658 csillaghoz, mint a Merkúr a Naphoz, és nagyjából 3,85 naponta tesz meg egy teljes kört a csillag körül. A számítások most azt mutatják, hogy a keringési periódus minden évben 131 ezredmásodperccel csökken, ami azt jelzi, hogy a bolygó lassan, de biztosan közeledik csillaghoz – ezzel együtt pedig saját élete végéhez.

Közel 10 év után derült ki egy fontos dolog az egyik első bolygóról, amit a Kepler űrteleszkóp fedezett fel

Egy exobolygó felfedezése után hosszú idő, mire a tudósok megbizonyosodnak arról, valóban ilyen planétát találtak. Most közel 10 évnyi munka után derült ki egy érdekesség a Kepler-1658b-ről.

Shreyas Vissapragada, az amerikai Harvard Egyetem tudósa szerint ez a lassú közeledés a két test közötti árapály vagy gravitációs kölcsönhatások következménye. Eközben úgy tűnik, a Kepler-1658 életének azon szakaszába lépett, amikor elkezd kifelé terjeszkedni. Ez várhatóan a mi Napunkkal is megtörténik majd néhány milliárd év múlva.

A beszámoló szerint egyébként nem véletlen, hogy épp a Kepler-1658b-t találták meg az első exobolygók egyikeként. Az ilyen forró, hatalmas Jupitereket ugyanis jóval könnyebb észrevenni: olyan, mintha egy autót kellene megtalálni a szénakazalban, nem pedig egy tűt.

Vissapragada szerint a bolygó jó lehetőséget teremt arra, hogy tanulmányozzák a csillaggal való kölcsönhatását, valamint a köztük lévő dinamika működését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.