Álcázott reklámoknak azokat a hirdetéseket nevezzük, amelyeknél meghatározhatatlan a reklámozó cég/személy vagy ismeretlen a reklám célja, valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes/vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a felhasználótól próbál pénzt kicsikarni. Ezen reklámok egy része legális terméket népszerűsít, azonban a nagyobb részük aggályos.

Az NMHH vizsgálata arra kereste a választ, hogy a szóban forgó reklámok mennyire elterjedtek, hol jelennek meg, kik a hirdetők elsődleges célcsoportjai, kik a leginkább veszélyeztetettek a megtévesztő reklámokkal szemben, illetve útmutatást kíván adni arra vonatkozóan, hogy miképpen lehet elkerülni ezeket.

A kutatás szerint 2022. január–június között mintegy 5,05 millió számítógépet használó ember találkozott reklámokkal az interneten, és 95,75 százalékuk olvashatott álcázott kategóriába sorolható reklámokat (ez 4,83 millió felhasználót jelent).

Az álhírek ellen indított kampányt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Három videóval és egy infografikával hívja fel a tudatos médiafogyasztásra a hazai internetezők figyelmét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A szervezet azt is megmutatja, miről ismerhetők fel a legkönnyebben az álhírek.

Havi szinten 3,4 millió, napi szinten pedig közel nyolcszázezer embert értek el ezek. A félév során egy felhasználó átlagosan 5757-szer találkozott reklámmal, amiből 302 (tehát nagyjából minden huszadik) a fent említett kategóriába sorolható.

A Facebookon találni a legtöbbet

Az év első hat hónapjában a legnagyobb eléréssel rendelkező álcázott reklámok között többféle fogyókúrás étrendkiegészítővel, májvédővel, látásjavító „gyógyszemüveggel”, a „cukorbetegség ellenségével” és olyan ízületvédő szerrel is találkozhattunk, amelyek ígérete szerint annak használója ismét húszévesnek fogja érezni magát. Mivel a krónikus betegségek alapvetően az idősebb korosztályt érintik, így ezek a szerek – és velük együtt a hirdetések – jellemzően őket célozzák meg. Emellett azért is ők a célcsoport, mert sokkal több időt töltenek el egy weboldalon, így a hirdetést is tovább látják.

A kifejezetten nőket megcélzó álcázott reklámok esetén előrébb állnak a sorban a bizonyos speciális diétákat, fogyókúrás étrendkiegészítőket ajánló hirdetések (pl. „keto diéta fogyókúra kihívás”), míg a férfiakat megszólító reklámok esetében a Crypto.com nevű NFT-kkel foglalkozó oldal (22,9 százalékos eléréssel) ér el kimagasló helyet.

Változtatna az interneten az NMHH, belenyúlnának a közösségi oldalak szűrésébe is

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke egy spanyolországi konferencián vett részt, ahol elmondta, mi minden változást tart fontosnak az interneten.

Az NMHH szerint ilyen megtévesztő reklámokkal az internetes keresőtől kezdve a YouTube-on át egészen a közösségi oldalakig bárhol találkozhatunk. A hirdetések szempontjából egyértelműen a Facebook teljesítménye a legkiemelkedőbb: ezen felület álcázott reklámjait tölti be a legtöbb internetező (3,4 millió), és itt realizálódik a legtöbb kontaktusszám (246 millió) is. A második helyen álló YouTube-on 2,6 millió felhasználó tölt be álcázott reklámokat, bár itt a kontaktusok száma már jóval alacsonyabb, mindössze 23,9 millió.

Hogyan védekezhetünk?

A kétes reklámok egyik legfőbb ismertetőjegye az extrém figyelemfelkeltés. Sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotók használata jellemzi, illetve a korábban már említett hangzatos ígéretek, melyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása. Az NMHH munkatársai összegyűjtötték, hogy mire érdemes figyelni, hogy felismerjük a megtévesztő reklámokat.

• Az oldal fejlécében megjelenő, tudományosnak ható szervezetek logóinak halmozása.
• Gyakori, hogy a termékről „szakértő”, „tudós” vagy a termék megalkotója nyilatkozik. Ajánlott rákeresni a nyilatkozó nevére, szakmai teljesítményére.
• Fenntartásokkal kezelendők a hirdetésekben megjelenő túlzó állítások (pl.: 15 kg/30 nap diéta nélkül), amelyek nagy valószínűséggel átverések.
• Gyanúra adhat okot, ha az oldalon megjelenő „vásárlói vélemények” egytől egyig szélsőségesen pozitívak.
• Nézzük meg a Kapcsolat menüpontot! Ha itt csak egy kitölthető űrlap szerepel, az mindenképpen gyanús.
• Ismeretlen webáruházban mindig nézzük meg az oldal szerződési feltételeit.
• Ne hagyjuk, hogy az adott weboldal vásárlási szándékunk megvalósítását sürgesse!

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.