Ha bárkit megkérdeznek, miért hosszú a zsiráf nyaka, azonnal mondja is a választ: azért, hogy tudjon a magas ágakról legelni. Egyébként magától Charles Darwintól ered ez az elképzelés, aki úgy gondolta, hogy a zsiráf hosszú nyaka egy adaptáció, ami segített az állatnak, hogy egyébként elérhetetlen táplálékforráshoz jusson.

Az 1990-es évek közepén egy új magyarázat született, amely szerint a szex áll a háttérben. A hímek ugyanis úgy érzékeltetik a dominanciájukat, hogy lendítik a nyakukat annak érdekében, hogy legyőzzék a másik hímet. A hosszú nyak abban is segít, hogy erősebben tudják verni a fejüket, amivel lenyűgözik a zsiráfhölgyeket.

A legújabb kutatás innen is és onnan is szemezgetett, és egy kissé másmilyen eredményre jutott A Penn State Egyetem biológusai több ezer zsiráf fotót elemezve nem is annyira a méretre, mint inkább a test arányaira összpontosítottak – írja a ZME Science.

Amikor a zsiráfok megszületnek, a hímek és a nőstények testarányai azonosak, és ez általában így is marad addig, amíg a zsiráfok el nem érik az ivarérettséget (nagyjából hároméves koruk körül). Ekkor kezdenek robbanásszerűen növekedni a hímek, megkülönböztetve magukat a sokkal kisebb nőstényektől. A mostani elemzés azonban más különbségeket is feltárt. A nőstények nyaka és törzse arányosan hosszabb, viszont a hímek mellső lábai hosszabbak és a nyakuk szélesebb.

A szexet a központba helyező hipotézis szerint a hímeknek hosszabb a nyaka, mint a nőstényeknek, és ez tényleg így is van, viszont – mutat rá Doug Cavener biológus – a hímeknél minden hosszabb, 30-40 százalékkal nagyobbak, mint a nőstények. Ezzel persze nem veti el az említett hipotézist, ugyanis a zsiráfbikák tényleg jó hasznát veszik széles és hosszú nyakuknak, amikor verekedésbe keverednek akár párosodási, akár területi jogokat követelve. Ilyenkor arra használják a nyakuk lendületét, hogy a fejükön lévő szarvszerű struktúrákat erőteljesen megtolják. Ha jól találják el a célpontot, az ellenfelül akár az életével fizethet.

A táplálkozási hipotézisben is van némi igazság. A zsiráfok nagyon válogatósak, szívesen legelnek magas fákról. Azonban csak ritkán nyújtják ki a nyakukat, hogy elérjék a lombkorona legmagasabb ágait, ehelyett minél mélyebbre nyúlnak a fába, hogy megragadják azokat a leveleket, amelyeket más állatok nem érnek el.

„Amint a nőstények elérik a négy-öt éves kort, szinte mindig vemhesek és szoptatnak, ezért úgy gondoljuk, hogy megnövekedett táplálkozási igényük vezérelte a zsiráfok hosszú nyakának kialakulását” – mondja Cavener. Összességében úgy véli a szakember, hogy a zsiráf hosszú nyaka először azért alakult ki, mert segített nekik több kalóriához jutni. Később a szexuális szelekció tehette szélesebbé a hímek nyakát. Ez a megkülönböztetés mutatja, hogy miként alakította a szexuális szelekció a hímek fizikai tulajdonságait, illetve hogyan befolyásolta a természetes szelekció a nőstények evolúcióját.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.