Az LHS 1140b kódjelű bolygót még 2017-ben fedezték fel a csillagászok, és azóta tartja izgalomban a tudósokat. A szakemberek szerint ez az a planéta, ahol a leginkább érdemes a Naprendszeren túli élet után kutatni. Ahhoz azonban, hogy valóban alkalmas legyen az életre a bolygó, nagyon sok feltételnek kell teljesülnie. A James Webb űrteleszkópnak (JWST) most ezek közül sikerült néhányat megerősítenie – írja az IFLScience.

Az LHS 1140b nagyobb, mint a Föld, sugara körülbelül 70 százalékkal nagyobb a bolygónkénál. Ezek alapján akár szuperföld is lehet, amely kőzet, jég és víz keverékéből áll, de az is lehet, hogy egy Neptunusznál kisebb gázbolygóról van szó. Sűrűsége azonban nem sokkal alacsonyabb a Földénél, a JWST pedig a 2023 decemberében végzett megfigyelések során nyomát sem találták a gázbolygótól elvárható, hidrogénben gazdag légkörnek.

Az alacsonyabb sűrűség valószínűsíthető magyarázata, hogy a tömegének 10-20 százaléka víz lehet, a többi kő és fém. A víz a bolygón jégként és folyékony állapotban is jelen lehet, igaz, nem tudni, milyen arányban. Ez azonban már eléggé jól hangzó feltételezés ahhoz, hogy ott kutassanak az élet után a tudósok.

Az űrteleszkóp megfigyelései szerint a bolygó pont olyan pályán kering a csillaga körül, hogy nemcsak folyékony víz található rajta, de van légköre is, ami szintén elengedhetetlenül fontos az élet kialakulása szempontjából.

Ryan MacDonald, a Montreali Egyetem tudósa szerint a légkör jórészt nitrogénből állhat, mint a Föld légköre, ugyanakkor a bolygónak többször is el kellett haladnia a csillaga előtt, hogy a JWST alaposan megmérje.

Bár mindez nagyon jól hangzik, az LHS 1140b-vel van egy probléma. A bolygónak kötött tengelyforgása van, vagyis egyik oldala mindig a vörös törpecsillaga felé néz, míg a másik az örök sötétség felé. Ha a csillag fényesebb lenne, ez elviselhetetlen forróságot okozna a „világos” oldalon. Ugyanakkor ha a bolygó légkörében nincs túl sok üvegházhatású gáz, akkor folyékony és jeges óceán keverékéből állhat a felszín csillag felé néző része, ami miatt úgy nézhet ki a planéta, mint egy kozmikus szem.

B. Gougeon / Universite de Montreal

Az óceán a becslések szerint fele akkora lehet, mint az Atlanti-óceán, és azon a ponton, ahol a csillag épp felette áll, nagyjából 20 Celsius-fokos lehet.

Szintén jó hír, hogy a bolygó kozmikus értelemben véve viszonylag közel van a Földhöz, csupán 49 fényév a távolság. A planétáról készített tanulmány hamarosan megjelenik majd az Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban, addig az arXiv preprint szerveren lehet elolvasni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.