szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Amerikai kutatók egérkísérlet segítségével vizsgálták meg, milyen hatása lehet az élettartamra annak, ha valaki kevesebbet eszik. Az eredmény igen meglepő.

Régóta hangoztatják már a tudósok, hogy a kevesebb bevitt kalória, valamint az időszakos böjtölés jót tehet a szervezetnek, és segíthet abban, hogy hosszabb életet éljünk. A dolog logikusnak is tűnik, hiszen a kevesebb kalóriabevitel miatt csökkenhet az elhízás mértéke, így például a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata is. A kutatók azonban figyelmeztetnek: a böjtölésnek akár káros hatásai is lehetnek.

A Science Alert beszámolója szerint egy nagy, 960 egéren elvégzett kísérlet azt mutatja, hogy az anyagcsere-folyamatban bekövetkező változások nem feltétlenül magyarázzák meg, miért élhet tovább a böjtölő ember. A vizsgálat eredményét a Nature című tudományos lap hozta le.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 960 nőstény egérnél értékelték a fokozatos kalóriakorlátozás és az időszakos koplalás hatásait. Ennek kapcsán megerősítették azoknak a korábbi tanulmányoknak az eredményét, amelyek szerint a test időnkénti „éheztetése” valamivel hosszabb életkort eredményez.

Azok az egerek, amelyektől a legtöbb kalóriát vonták meg, 18 hónapos korukra a 6 hónaposan mért súlyuk negyedét veszítették el, míg a hagyományos étrendet tartó egereknél negyedakkora súlygyarapodás volt megfigyelhető. Kiemelték:

a böjtölő egerek 9 hónappal éltek tovább társaikhoz képest.

Ez azt jelenti, hogy az élethosszuk nagyjából harmadával nőtt.

A kutatók azonban azt is megfigyelték, hogy számos, különböző életkorú egér elpusztult a diétázás közben. Ezek alapján úgy tűnt, bizonyos egyedeknél a böjtölés negatív hatásai felülírhatják a pozitív hozadékot.

Egereken mutatták ki: akár rákot is okozhat a böjtölés

Amerikai kutatók vizsgálata szerint a böjtölés hatására az egerekben szaporodni kezdtek az őssejtek, amelyek akár daganatot okozó sejtekké is válhattak.

A böjtölő egereket alaposabban megvizsgálva az is kiderült, hogy valójában azok az egerek éltek a legtovább a csoporton belül, akik a legkevesebb testsúlyt vesztették el. Mindez arra utal, hogy az anyagcsere-szabályozás nem ad magyarázatot a diétához köthető élethossz-növekedésre.

A tanulmány szerzői szerint a genetika sokkal nagyobb szerepet játszott annak meghatározásában, hogy mely egerek élték meg az öregkort. Azok az egyedek, amelyek megőrizték súlyukat, nagyobb eséllyel éltek tovább, csakúgy, mint azok, amelyek szervezetében nagyobb a fertőzések elleni fehérvérsejtek aránya.

Egyszerűbben fogalmazva: a megfelelő genetikával megáldott egerek nagyobb eséllyel éltek tovább. Mindezek alapján még inkább adott a kérdés, hogy milyen szerepe lehet a diétázásnak a megnövekedő élettartamban. A kutatók szerint mivel egy rendkívül komplex rendszerről van szó, ezt alaposabban kellene megvizsgálni. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az egészséges étkezésnek és a bevitt kalóriamennyiség csökkentésének ne lenne jótékony hatása az életminőségre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!