A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, vagy közismertebb nevén az ADHD-val diagnosztizált férfiak élettartama átlagosan majdnem hét évvel lehet rövidebb, mint a problémától nem szenvedő társaik, míg a nők esetében ez a különbség akár kilenc év is lehet – derült ki az első, ezzel kapcsolatban végzett vizsgálatból. A rendellenesség koncentrációs nehézségeket és impulzivitás-problémákat okozhat, bár az ADHD-s betegek nem feltétlenül tapasztalják mindkettőt. A becslések ugyan eltérőek, a kutatók szerint világszerte a felnőttek 3-4 százaléka szenvedhet ADHD-tól.

A University College London kutatói arra voltak kíváncsiak, hatással van-e az ADHD az ember élettartamára – írja a The Guardian. Joshua Stott, a British Journal of Psychiatry című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint míg egy korábbi vizsgálat eredménye azt sugallta, hogy az ADHD-s betegek várható élettartama alacsonyabb, ez a megállapítás nem a tudományosan rögzített halálozásokon alapult.

Ezzel szemben az új tanulmány több mint 9 millió olyan felnőtt adatain alapszik, akik 2000 és 2019 között egészségügyi alapellátásban részesültek. Az adatokból azt próbálták meg kideríteni a szakemberek, hogy az ADHD valóban összefüggésben áll-e a rövidebb élettartammal.

A csapat 30 039 ADHD-s diagnózissal rendelkező felnőtt adatait vizsgálta meg, amit 300 390 olyan emberrel hasonlított össze, akik nem szenvedtek a zavartól, de koruk, nemük és ellátásuk alapján egyformák voltak az ADHD-s csoport tagjaival.

A vizsgálat kimutatta, hogy az ADHD-s férfiak átlagosan 6,8, míg a nők 8,6 évvel élnek rövidebb ideig, mint „egészséges” társaik.

Stott szerint azt nem lehet kijelenteni, hogy az ADHD közvetlenül lehet felelős a rövidebb élettartamért, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ebben szenvedő betegeknek valószínűleg más mentális problémáik is vannak, nehezebben juthatnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz, és az életmódjuk is befolyással lehet az eredményre. A szakember szerint például nagyobb a hajlandóságuk az öngyilkosságra, ugyanakkor több alkoholt is fogyaszthatnak, dohányozhatnak vagy épp étkezési problémák is kialakulhatnak náluk.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a mostani vizsgálatban résztvevő felnőttek csupán 0,32 százaléka rendelkezett tényleges ADHD-diagnózissal, ami jóval kevesebb, mint ahány tényleges beteg lehet. Éppen ezért az a legfontosabb, hogy minél több beteg megkapja a diagnózisát, az ugyanis abban is segíthet, hogy megfelelő ellátást kapjon, és tudatosabb döntéseket hozzon az egyén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.