szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Két kutatás is készült a közelmúltban a magyarok körében a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Ezekből kiderült: már rendkívül sokan használják a technológiát, és egyre fontosabb lenne az ezzel kapcsolatos edukáció.

Miként viszonyulnak a 13–16 éves fiatalok a mesterséges intelligenciához? Erre a kérdésre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024 őszén indított kutatása, tekintettel arra, hogy ennek a generációnak már mindennapos tevékenység az okostelefon használata – ahogyan az új technológiákat, az MI-t is magabiztosabban használják.

Az NMHH kérdőívét összesen 1197 fő töltötte ki. A kutatás a nemi arányokat tekintve közel kiegyenlített volt; a legtöbb válaszadó a 13 évesek közül került ki, ők a minta 36,8 százalékát adták, túlnyomó többségük nem a fővárosban él – részletezi a hatóság.

A felmérés egészen pontosan a fiatalok mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit és érzéseit térképezte fel. A válaszokból kiolvasható: bár van bennük bizonytalanság az MI-vel kapcsolatban, inkább kíváncsiak, mintsem félnek vagy tartanak tőle. A felmérésben részt vevők 98 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, több mint háromnegyedük (76,5 százalék) pedig legalább egyszer kipróbált már valamilyen MI-alapú programot. Sőt, a gyerekek 71,3 százaléka már iskolai feladat megoldásához is alkalmazta az ilyen típusú eszközök valamelyikét.

HVG Ai5 – Mit okoz nekem ma a mesterséges intelligencia? Mit várhatok holnap?

Megjelent a HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványának ötödik száma.

A mesterséges intelligenciát a kutatásban részt vevők nagy része az emberiség számára hasznos dolognak tartotta, a megkérdezettek közel felével (50,6 százalék) pedig már előfordult, hogy valódinak hitt egy MI által generált tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mégsem volt az. Ezt támasztják alá a felmérés tapasztalatai is: a gyerekek nagy arányban nem ismerték fel az MI által létrehozott, nem valós tartalmakat, míg a személyes beszélgetések során kiderült, azt gondolják magukról, hogy a legtöbb esetben felismerik ezeket.

Érdekes jelenségként emeli ki a kutatást összegezve az NMHH, hogy míg nemzetközi viszonylatban a hasonló kérdőívek kitöltői általában a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatait jelölik meg elsődleges veszélyforrásként, a hazai válaszadók inkább a munkahelyek elvesztésének a lehetőségében (29,6 százalék), illetve az emberi kapcsolatok megszűnésében (23,6 százalék) látták a mesterséges intelligencia legnagyobb hátrányát.

A Pride-tól a bevásárláson át az írásig – kipróbáltunk öt MI-t, hogy megmutassuk, melyik mire (nem) jó

A „hogyan kell használni?” kérdésből bő két év alatt „most akkor melyiket használjam?” lett. Végigmentünk a mesterséges intelligencia magyarul elég jól tudó chatbotjain, hogy kiderüljön, melyiket mikor és mivel érdemes megszólítani.

Jelentős a lemaradás nemzetközi viszonylatban

Nemrégiben a Bosch is végzett egy hazai kutatást a területen, összesen 1010, 18 év fölötti embert megkérdezve – egy átfogó, nemzetközi vizsgálat részeként. Ebből az derül ki, hogy a magyarok alig 18 százaléka kapott valamilyen MI-vel kapcsolatos képzést a munkahelyén, de 11 százalék esetében legalább terveznek ilyet. (Ez a globális adatokhoz képest 10 százalékos lemaradást jelent.)

Ezzel lehet összefüggésben – részletezik –, hogy a válaszadók fele úgy tervezi, hogy önmagát képezi a témával kapcsolatban, negyedük akar valamilyen hivatalos alapképzésen részt venni, negyedük viszont egyáltalán nem szeretne az MI-ről tanulni.

Az oktatás hiánya a használatban is megmutatkozik: Magyarországon a munkavállalók mindössze 6 százaléka használja napi és 10 százaléka heti szinten az MI-t. Nemzetközi összehasonlításban ebben jelentős a különbség: globálisan 16 százalék vallotta úgy, hogy naponta, 21 százalék pedig, hogy minden héten alkalmazza ezt a technológiát.

Ember és gép: ki ellenőriz kit az EU-ban?

A mesterséges intelligencia akár emberek életét is erősen befolyásolhatja. Mégsem biztos, hogy az EU új szabályai teljesen kezelhetővé teszik a kockázatokat. Lehet, hogy a piac, a fegyverkezés, netán hatalmi érdekek felülírják a brüsszeli jogszabályt.

Az is kiderült, hogy a magyarok 85 százaléka számára munkakeresésnél „valamennyire fontos”, hogy munkáltatója ajánljon mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzést. Magyarországon a munkavállalók majdnem fele azonban attól tart, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia veszélyeztetheti a munkáját.

A nemzetközi és a hazai válaszadók egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán a munkahelyekre, de az oktatásra is komoly hatással van. Magyarországon 64 százalék vélekedett úgy, hogy az MI-t önálló tantárgyként kellene tanítani az iskolában, 54 százalék pedig azt is el tudja képzelni, hogy bizonyos tantárgyakat virtuális tanár oktasson.

Az MI fontossága mellett azonban a többség ragaszkodik az oktatás hagyományos formáihoz is. A kutatás szerint az MI szakmailag is vonzó perspektíva, a magyarok 22 százaléka el tudja képzelni, hogy szakmai pályafutását MI-szakértőként folytassa. Globálisan ez az adat 25 százalék.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!