A fejlett adórendszerek már évtizedek óta kiterjesztik az adózási illetőséget azokra a társaságokra, amelyek üzletvezetésének központja az adott országban van, ezt az elvet pár évvel ezelőtt a magyar társaságiadó-törvény is átvette. Azt a társaságot például, amelyet Svédországban jegyeztek be, de az üzletvezetésének központja Magyarországon van, mind Magyarország, mind Svédország saját belső jogszabályai szerint belföldi illetőségűnek fogja tekinteni – emlékeztet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleménye.

Ilyenkor a magyar-svéd kettős adóztatási egyezmény dönti el, hogy melyik ország tarthatja fent az adóztatás jogát, és melyik ország kénytelen azt feladni. Az egyezmények ennek eldöntésekor az üzletvezetés tényleges helyét részesítik előnyben, tehát a fenti példánál maradva a társaság székhelye ugyan Svédországban lesz, mégis a magyar adórendszer szerint adózhat.

Egy eleve Magyarországon létrehozott társasághoz képest egy külföldön alapított, de magyarországi ügyvezetéssel rendelkező cég számos jogi előnyt nyújthat. A cég ezzel a húzással kikerülhet bizonyos magyar jogi kötelezettségeket – például a törzstőke-minimumra, vagy az ügyvezető felelősségére vonatkozó szabályt is, de egy ilyen vállalkozás ellen pert és végrehajtást is csak a székhely szerinti országban lehet kezdeményezni, Magyarországon nem. Nem elhanyagolható a presztízs sem, a nemzetközi kereskedelemben jobban érvényesülhet egy angol Ltd vagy egy holland BV formában működő társaság egy magyar kft.-vel szemben.

Egy külföldi bejegyzésű, de magyar illetőségű cég élvezheti a magyar adórendszer előnyeit, például a nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony társaságiadó-kulcsot, de akár egy magyar cég is kihasználhatja egy külföldi ország kedvező adózását. Egyes országok ráadásul kifejezetten a külföldről „odavándorolt” kettős illetőségű társaságok részére tesznek elérhetővé speciális adózási kedvezményeket – így például Málta számos adóelőnyt biztosít a nem máltai alapítású, de máltai illetőséggel rendelkező cégek számára. További adózási előnye a kettős illetőségű cégeknek, hogy egyaránt alkalmazhatják a székhelyük és az üzletvezetési helyük országa által kötött kettős adóztatási egyezményeket, és adott esetben hivatkozhatnak a kettő közül a kedvezőbb feltételeket előíró egyezményre.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy egy ilyen struktúra felállításakor a számviteli nyilvántartást a kettős illetőségű cégeknek általában a székhelyük és az üzletvezetésük országában is vezetni kell, egyes országok pedig bizonyos tevékenységek végzését a letelepedés különböző formájához köthetik.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!