Mészárosok, akik 22 ezer kilométert utaznak, hogy dolgozhassanak
Az izlandi vágóhídon a lengyel és magyar segédmunkások mellé a világ másik végéről toborozzák a szakmunkát elvégző mészárosokat.
Shawn Parkinson új-zélandi hentes-mészáros szeptember elején 30 társával együtt rendszeresen elindul dolgozni – a Föld másik oldalára. Először 6 órát autózik Aucklandig, ahonnan 3 órás repülőút után eléri az ausztráliai Sydney-t, onnan 14,5 órát repül Dubajig, majd hetet Londonig. Londonból Rejkjavik már csak 3 óra repülővel, onnan pedig még 3 órát autózik a munkahelyére, abba a vidéki izlandi településre, ahol az évnek ebben a szakában kezdődik a birkafeldolgozás szezonja. Ahogy a BBC összeszámolta, ez összesen 22 ezer 300 kilométer, amit két hónap múlva újra megtesz, amikor megy haza.
Az új-zélandi mészárosok számára ilyenkor otthon nincs munka, ha nem mennének el Izlandra, akkor átmenetileg fizetés nélkül maradnának. Ehhez képest sokkal jobb kaland elutazni a világ másik végére 8 hétre, ahol körülbelül ugyanannyit kereshetnek, mint odahaza, és az utazási költségeiket is állja a munkaadójuk.
Az izlandi vágóhíd vezetője a BBC-nek azt magyarázza, hogy ilyen távolságból is megéri beutaztatni a vágóhídi szakembereket. A szezon ugyanis rövid, az izlandi hentesek nem költöznek vidékre csak ezért, a helyieket pedig túl hosszú idő lenne kiképezni a feladatra. A szakmunkákat rendszerint az új-zélandiak jól elvégzik, míg a segédmunkát a lengyel és magyar munkásokra osztják. Az izlandi húsüzemekben a külföldiek alkalmazása egyébként is mindennapos gyakorlat lett. A munkanélküliségi ráta az országban viszonylag alacsony, és a cégek megfelelő angolnyelv-tudással szívesen alkalmaznak külföldieket, bárhonnan is érkezzenek. Az új-zélandiakat azért is kedvelik, mert amellett, hogy kellemes embereknek tartják őket, olyan jól értenek a munkájukhoz, hogy sokat lehet tőlük tanulni.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
