Bekeményít a versenyhivatal az áruházláncokkal szemben
A tavaly bevezetett fúziótörvény nem okozott különösebb gondot, de a kormány többször is élt azzal a jogával, hogy kivegyen egyes tranzakciókat a jogszabály alól. Jövőre újabb jelentős versenyjogi jogszabályváltozás várható, amelynek a rendelkezéseit megsértő kiskereskedelmi láncok akár árbevételük tíz százalékáig terjedő bírsággal nézhetnek szembe.
A kereskedelemről szóló törvény január 1-én hatályba lépő módosítása alapján a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi piacán gazdasági erőfölényben lesznek a 100 milliárd forintnál magasabb árbevételű láncok. Ez szigorúbb kötelezettségeket ró majd az érintett vállalkozásokra.
A törvény eddig is tiltotta az úgynevezett jelentős piaci erővel rendelkező kiskereskedők - elsősorban az országos kereskedelmi láncok - számára, hogy a beszállítóikkal szemben a fölényükkel visszaéljenek, januártól azonban az érintett kereskedők még szélesebb körben lesznek kötelesek erre. A szabály megsértése esetén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kiskereskedelmi lánc, illetve cégcsoport éves árbevételének tíz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat – derül ki a Baker&Mckanze Ügyvédi Iroda sajtóközleményéből.
Több mint egy év telt el a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény fúziókontroll szabályainak tavalyi módosítása óta. A változás eredményeként a cégek nem hajthatják végre a GVH)engedélyéhez kötött tranzakcióikat az engedély kézhezvétele előtt, és a tilalom megszegése súlyos bírságot vonhat maga után.
Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker & McKenzie budapesti irodájának vezetője, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke szerint a törvénymódosítás nem okozott komoly gyakorlati nehézségeket az elmúlt év tranzakcióinál. Ugyanakkor van olyan jogszabály, amely lehetőséget ad a kormány számára, hogy egyes tranzakciókat - azok nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánításával - kivegyen a magyar fúziókontroll szabályai alól.
A kormány több esetben is élt ezzel a lehetőséggel az elmúlt időszakban, elsősorban energetikai cégek és bankok állam vagy állami tulajdonú vállalkozások általi megvásárlását minősítve nemzetgazdasági jelentőségűnek. A tranzakciók értéke alapján ezeknél a felvásárlásoknál is szükség lett volna a GVH jóváhagyására, azonban a minősítéssel már nem volt szükség a hatóság engedélyére.
A sajtóközlemény szerint a GVH egyre többféle jogi eszközt alkalmaz a fogyasztókat megkárosítókkal szemben – ilyen egyebek között a felszámolások kezdeményezése, a büntető feljelentések tétele vagy a közérdekű perek indítása.
