Lebuktatja a gyilkos kórokat: itt a madárijesztők digitális utódja
A magyar fejlesztésű szőlőőr valószínűségszámítással jelzi előre a tőkéket fenyegető veszélyeket. Nemcsak a termésveszteségtől, hanem a fölösleges vegyszerhasználattól is megkíméli a gazdákat. Ha a találmány a legproblémásabb szektorban jól vizsgázik, nincs akadálya, hogy a mezőgazdaság más területein is berobbanjon.
Van egy emlékoszlop a budapesti Gellért Szálló mögött, aminek létezéséről a legtöbb embernek fogalma sincs. Időnként díszruhában öltözött borászok látogatják és koszorúzzák meg, de többnyire mindenki szó nélkül elmegy mellette. A Gellért-hegyi Szent Vince szobor legalább annyira ismeretlen, mint az, aminek emléket állít: a Gellért-hegyet borító szőlőföldeknek, és hajdani művelőinek. Ugyanis a Citadella előtt szőlő borította a területet, ami a híres budai borvidék részét alkotta. Egészen, amíg a 19. század végén a filoxéra teljesen ki nem pusztította. A használatlanná vált hegyoldalakat ekkor kezdték el beépíteni.
A szőlőbetegségek szenzoros technológiával való előrejelzésében úttörő SmartVineYard csapata nem csak a káprázatos panoráma miatt költözött egy Gellért-hegyi irodaépület tetőteraszos emeletére, hanem, hogy sugallja: az egykor a kontinens nagy múltú szőlőkultúráját lenullázó filoxérához hasonló veszélyek – ha nem is ilyen mértékben – ma is fenyegetik a gazdákat. 2010-ben például átlagosan 60 százalékos volt a termésveszteség a magyar szőlőültetvényeken.
Fotó: Ez a muslica hozhatja el a vészkorszakot a magyar szőlőtermelőkre
A Távol-Keletről származó foltos szárnyú muslicát már mint "a második filoxérát" emlegetik. Közvetlenül a szüret előtt rakja le petéit a gyümölcsbe, így permetezőszerrel már nem lehet fellépni ellene. A soproni hegyközség elnöke a kemény télben reménykedik.
Bár ma már sokkal eredményesebben védekeznek a különféle permetszereknek köszönhetően, a technológia fejlődése lehetővé tette, hogy sokkal hatékonyabbá és észszerűbbé válhasson a növényvédelem. Ezt szolgálja a magyar startup találmánya, amelyet tavaly a Magyar Innovációs Szövetség 2014 legjobb agrárinnovációjának választott, sőt, egészen az Intel Business Challenge Szilícium-völgyi döntőjéig jutatta a csapatot.
Egyszerűen kiszámolják a fertőzések valószínűségét
A szőlőkbe telepített szenzorok azokat az időjárási, mikroklimatikus paramétereket mérik, amelyek szerepet játszanak az egyes szőlőbetegségek kialakulásában és terjedésében. A mért adatokat továbbítják egy szerverre, majd algoritmusok és matematikai modellek segítségével a rendszer kiszámolja a fertőzés kialakulásának valószínűségét. A borász pedig saját webes felületén keresztül tudja figyelemmel kísérni, mi zajlik a szőlőjében: a peronoszpóra, lisztharmat, fekete- és szürkerothadásról kapott grafikonos információk segítik a permetezések megtervezésében. A szőlőőr azt is figyelembe veszi, hogy a termőföldek domborzata eltérő, ennek következtében pedig – akár néhány hektáron belül is – eltérő mikroklímák alakulnak ki.
„A rendszer használatának – amellett, hogy segítségével megakadályozható a szőlőkár – két fontos előnye van a borász számára” – mondja Árendás Csaba, ötletgazda. Az egyik, hogy ritkábban kell személyesen ellenőriznie a szőlő állapotát. Ez a földrajzilag eltérő elhelyezkedésű termőterületek esetében nemcsak anyagi – benzinpénz, bérköltség – de időbeli megtakarítást is jelent. „A lisztharmat miatt például bizonyos esetekben négy óránként kellene ellenőrizni a szőlőt, ami szinte lehetetlen” – teszi hozzá.
Gyaloggal mattot adni
A másik, hogy jellemzően nem csak akkor permetezik a szőlőt, amikor feltétlenül szükséges, hanem a rendelkezésre álló szűkös információk és az esetleges jelentős termésveszteség kockázata miatt inkább többször. „A high-tech diagnosztikával elérhetővé válik az az információ, aminek birtokában elég pontosan ott és akkor lehet permetezni, amikor az valóban indokolt. Ezzel nemcsak spórolni tud a gazda a permetszeren, de a fogyasztói szokások alakulásának is meg tud felelni. Olyan terméket tud előállítani, ami csak annyi növényvédőszert látott, amennyi tényleg szükséges annak a mennyiségnek a megtermeléséhez, amit kereskedelmi partnerei elvárnak” – mutat rá a szektor érzékenységére Árendás. Hozzáteszi: az igazi truváj szerinte az, ha valaki egy gyaloggal tud sakk-mattot adni: vagyis a szőlőőr egy komplex problémára ad egyszerű és kézenfekvő választ.
Az egyik legérdekesebb ügyfelük a szlovákiai Biocentrum borászat, ahol kiváló minőségű biobor készítése a cél, amihez a permetezést teljes mértékben szeretnék elhagyni, de azért a teljes terméspusztulást nem kockáztatnák. A szőlőőr segítségével figyelik a klímát és csak a végső esetben nyúlnak a permetezőhöz.
A szőlőőrt több neves magyar borászat – köztük a Gere, Bock, a szekszárdi Heimann, a Tokaj-Hétszőlő vagy a Pannonhalmi Apátsági Pincészet – is alkalmazza, de Németországtól Chiléig, külföldről is van megrendelésük. Éppen a nemzetközi terjeszkedés indokolta legújabb fejlesztésüket, amely a rendszer globális bevezetését hivatott megkönnyíteni. „Nem könnyű Skype-on lerendezni a Chilében felmerülő technikai nehézségeket” – mutat rá a lépés szükségszerűségére Árendás.
Egyelőre befektetők tolják a szekeret
A bevétel ugyanis nem egyszeri értékesítésekből jön, hanem havi előfizetési díjakból. „Fontos a rendelkezésre állás, nem csak felmerülő technikai problémák, tanácsadás vagy az adatok elemzése miatt, de folyamatosan változik a szabályozási környezet is. Olykor betiltanak egy vegyszert, máskor pedig piacra dobnak egy újat” – érvel Árendás.
A bevétel kétharmada már most külföldről érkezik, miközben a jelenlegi fejlesztési költségek mellett a találmány mögött álló QuantisLabs Kft. még tőkeintenzív: a működési költségek nagyobb részét befektetői pénzből finanszírozzák. A tavalyi 60 milliós árbevétel mellé 150 milliós kiadási oldal párosult, aminek nagy részét a cég 16 munkatársának bérköltsége vitte el. „Az ember az egyetlen, aki többet tud érni, belőle kell kihoznunk minél többet” – vallja az alapító. A cégvezető ezért nem a bérköltségeknek próbál spórolni, hanem olyan munkahelyet teremteni, ahol a mérnökök nem csak versenyképes fizetést kapnak, de olyan légkörben dolgozhatnak, ahol eszükbe sem jut lepattanni.
Nemcsak szőlőben gondolkoznak
A tetőteraszon például elsősorban a szenzorokat tesztelik, de nem zárkóztak el a kollégák egyéb igényei elől sem. Egyik munkatársuk – aki nemrég vált facérrá – magánéletének kiegyensúlyozottsága reményében egy romantikus vacsora céljára is átengedték a panorámateraszt. „Lehetne itt nagy securityt játszani, de az igazság az, hogy ezek az emberek befektették ebbe a projektbe az idejüket, amit nem fognak visszakapni. Jó hogy pénzt kapnak érte, de nagyon fontos, hogy ne azt érezzék, hogy csak eltelt ez az idő, és munkaidőn kívül éljék az életüket. Ha már mindenkinek van magánélete célszerű azt a lehetőségek szerint összeegyeztetni a munkával” – véli a szakember.
Miközben tengerentúli partnerekkel is tárgyalnak a további terjeszkedés finanszírozásáról, jelenleg kisebb, 15 millió körüli kisbefektetőket is keresnek. A cég pénzügyi helyzete egyelőre megoldott, a csapat nyugodtan dolgozhat. Árendás stratégiája az, hogy rövid távú célokat tűz ki a csapat elé, melyek egyértelműen mérhetőek: például egy új user interface kialakítása vagy a support válaszok felgyorsítása három hónapon belül.
Nincs mese, ön is kínai bort fog inni hamarosan
Lehet, hogy ma még a rizspálinka a legismertebb és legkedveltebb szesz Kínában (plusz a Csingtao - ami a legjobb sörnek számít), de a szőlészkedést és a bortermelést a kínaiak néhány év alatt olyan komolyan vették, hogy ma már Franciaországnál is nagyobb területen művelik. Nincs megállás akkor se, ha beérik majd Spanyolországot is...
Mindemellett fontosnak tartja azt is, hogy legyen egy távlati vízió, hiszen Senecát idézve „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart”. A SmartVineYardnál tudják, hogy a szőlő csekély szelete ugyan az ágazatnak, de a legnehezebb. Ha itt sikeressé válnak, akkor a többivel is megbirkóznak.
