szerző:
hvg.hu

Hihető-e, hogy a közel-keleti államok többségében a vallási érzékenység hívta az utcára a nagykövetségek gyújtogatóit? Életszerű-e, hogy Jemenben, a sivatag kellős közepén lefátyolozott arcú asszonyok végtelen felháborodásukban dán zászlót égetnek? Mi a végső célja az iszlám fundamentalistáknak? E kérdésekre igyekezett választ adni tegnap a Klubrádió Kontra c. adásában Medgyes Péter szíriai, Tamás Lajos libanoni nagykövet, továbbá Bokor Balázs volt szíriai nagykövet, Pick Róbert katonapolitikai elemző. Az Orosz József moderálta beszélgetés szerkesztett, rövidített változatát az alábbiakban ismertetjük.

Megtapossák a dán
zászlót Hebronban
© AP
Orosz József: Nem csitulnak a Mohamed-karikatúrák keltette indulatok az iszlám világban. Azok a mozgalmak vagy jelenségek, amelyeket látunk a televízióban, hallunk a hírekben, spontán mozgalmak?

Medgyes Péter (szíriai nagykövet): Spontán tüntetésről van szó. Az itt élő embereket, különösen a mélyen vallásos embereket felháborították a dán sajtóban megjelent karikatúrák.

O. J. : [Szíriában] nem rendelkeznek az állampolgárok alapvető alkotmányos jogokkal, így a gyülekezés szabadságával, lehet ott épületeket felgyújtani, tüntetni, demonstrálni anélkül, hogy a hatóságok engedélyeznék?

M. P.: Kétségtelen, hogy a hatóság nem kellő hatékonysággal lépett fel, főleg akkor, amikor láthatták, a békésnek induló tüntetés végül is egyre jobban elfajul, először a dán, utána pedig a norvég követség épületét lángra lobbantják, és vandál akciókat hajtanak végre.

Tamás Lajos (libanoni nagykövet): Bejrútban az akciót a kormány, a külföldiek, de a lakosság is egyértelműen előre megszervezett akciónak minősíti. Ezt bizonyítja, hogy buszokkal hozták fel vidékről a később randalírozókat. Libanon lakosságának 40 százaléka keresztény. Sajnos egy-két templomot is inzultus ért. Ezt a miniszterelnök és a muzulmán vallási vezetők mélyen elítélték, éppen úgy, mint a dán nagykövetség elleni inzultust.

O. J.: Kik hozták oda ezeket a buszokat?

T. L.: Ezt most vizsgálják, 300 embert már letartóztattak. Többségük szíriai állampolgár, illetve palesztin menekült. Ennek nyomán a parlamenti képviselők egy része követeli a kormánytól, nyújtson be Szíria ellen panaszt az ENSZ-ben. Muzulmán vallási vezetők, akik Bejrút ezen részében élnek, próbálták megfékezni a tüntetőket, randalírozókat, de azok nem engedelmeskedtek. Ez is bizonyítja, idegenekről van szó. Ha helyiek lettek volna, akkor feltétlenül engedelmeskednek vallási vezetőiknek.

Bokor Balázs (volt szíriai nagykövet): Amikor arról beszélünk, hogy erőszakos cselekményekre került sor a térségben, ebben nemcsak a vallási érzékenység játszott szerepet, hanem a társadalmi, gazdasági problémák is. A legtöbb arab és muzulmán országban az iszlám modernizálása, a demokratizálási törekvések egyfajta ellenkezést váltanak ki. Az adott országokban hatalmon levő erők értelemszerűen nem túlságosan elkötelezettek a demokratikus lépések iránt, hiszen azok veszélyeztetik politikai túlélésüket. Kétségtelen ugyanakkor, az erőszakos cselekmények kialakulásának az egyes országokban eltérő gyökerei vannak: Libanonban, mint hallottuk, a vezetők maguk mondták ki, hogy külső erők játszottak ebben szerepet. Egyúttal nem zárhatjuk ki a spontán, valóban vallási sértettségből fakadó fellépést sem.

Pick Róbert (katonapolitikai elemző): Az USA elindította a terror politikája elleni háborút, valamikor 9/11-e után. Ezt politikai nyomással próbálták elérni, az Afganisztánra mért csapás után, de ehhez Európa nem csatlakozott, és az USA megindította az Irak elleni hadműveletet. Ennek sikere nyomán megváltoztak a Közel-Kelet erőviszonyai: az USA-barát, Európa-barát arab kormányok mozgástere kitágult, belátható közelségbe került a zsidó-palesztin béke. Saron megengedhette magának, hogy kivonuljon Gázából, megindult az útiterv program. Most viszont a korábbi erőviszonyok helyreálltak a Közel-Keleten. Ezek a karikatúrák jó ürügyet szolgáltattak az ellencsapás végrehajtására. A Nyugat-barát arab kormányok ismét nyomás alá kerültek, visszaállt számukra a korábbi szűk mozgástér. A Hamasz győzelmével ugyanolyan távol került a zsidó-palesztin béke, mint korábban. Teherán eléri, hogy enyhül az atomprogramjára nehezedő nyomás, akkor, amikor a Biztonsági Tanács elé utalták az iráni kérdést, és felmerült az ellenük érvényesíthető embargó lehetősége.

O. J.: De akkor a nyugati liberális demokráciák részéről elégséges válasz a bocsánatkérés?

P. R.: A kormányoknak nincs miért bocsánatot kérniük. Tőlük független újság azt ír, amit akar, azt rajzol, amit akar, még ha ízléstelenségeket is követ el, amelyek alkalmasak voltak a megmozdulások kirobbantására. A liberális demokráciáknak nem lenne szabad tovább erodálni az euro-atlanti gondolatot, és egységesen kellene fellépniük pozícióik megőrzésére. Valószínűleg nem volt véletlen, hogy a francia elnök atomcsapások lehetőségét említette néhány hete, és az sem, hogy Merkel asszony, a német kancellár, erős kifejezésekkel illette Iránt. Úgy tűnik, az Európai Unió is fel fog zárkózni.

Mi lesz a magyar-arab kereskedelemmel? (Oldaltörés)

O. J.: Milyen gazdasági érdekeink vannak a térségben? Egy EU tagországok elleni bojkott mennyire érintheti érzékenyen Magyarországot illetve a közösséget?

B.B.: A közösség és Magyarország érdeke alapvetően azonos. A múlt év első nyolc hónapjában 853 millió dollár volt a Magyarország és az arab világ közötti kereskedelmi forgalom, és ebből csupán 27,5 millió dollárt tett ki a magyar import. Az Európai Unió nagyobb országainak természetesen ennél jóval jelentősebb a kereskedelme. Elég, ha csak a már „sebeket” kapott Dániát említjük, amelynek kereskedelme az arab országokkal több mint százszorosa a magyarnak. Ha a helyzet nem kerül hamarosan nyugvópontra, akkor ez az EU gazdasági érdekekeit komolyan fogja sérteni. Hallhattuk, hogy Irántól kezdve Jordániáig, számos országban javasolták, hogy léptessenek életbe bojkottot a karikatúrákat megjelentető országok, így Magyarország ellen is. Ez természetesen komoly gondokat okozhat. De nemcsak a gazdasági érdekek sérülhetnek, hanem mindez politikai, társadalmi kihatással is járhat.

Már a karikatúrák megjelenése előtt észrevehettük a belső erjedési folyamatokat, amelyek egyes arab országban megjelentek: Egyiptomban előre tört a Muzulmán Testvériség, Libanonban - miután Szíria kivonult – egyre feszítőbbé váltak az ellentétek keresztények és muzulmánok között. Szíriában, amely valójában egy szekuláris ország, hiszen el van választva az állam az egyháztól, egyre gyakrabban tűnnek fel a hizsábos, tehát fejfedős, beöltözött nők, és ritkábban láthatók az európai divatot követő nők. Itt is a belső, gazdasági, társadalmi problémák miatt az iszlám felé fordulnak az emberek, ugyanúgy, mint az Arab-öböl országaiban, Jemenben, Marokkóban, Tunéziában. De Jordániában is. Jó táptalajra hullottak tehát ezek a karikatúrák, remek ürügyet jelentettek az atrocitásokhoz. Itt kell beszélnünk a felelősség kérdéséről. A karikatúrákat megjelentető lapok esetében az ország kormánya sem közvetve, sem közvetlenül nem vonható felelősségre. Ugyanakkor nem mondhatjuk el ezt azokról az országokról, ahol erőszakos cselekményekre kerül sor, mert ott a kormányok igenis felelősséggel tartoznak az atrocitásokért.

O. J.: Jó, de akkor azt lehet mondani, hogy a muzulmán világ felől nézve a liberális demokráciák, a nyugati világ az a maga szólásszabadságával, a maga sajtószabadságával, a maga gyülekezési szabadságával, a létével, bármelyik pillanatban gyúló anyagot képes produkálni. De mi a céljuk egyáltalán a jemeni sivatag kellős közepén dán zászlót égető, lefátyolozott arcú muzulmán nőknek? Nekik vagy másnak mi a céljuk?

P.R.: A cél, hogy a térségben megteremtsék az iszlám hegemóniát. Tehát, hogy a jövőt, ami az energiától függ, inkább ők határozzák meg, mint mások. Ugyanakkor nyilván felmérték, hogy az olaj egy véges dolog és valószínű, hogy hitbeli tételeikhez híven a térséget a magukénak akarják tudni, hogy azután az iszlám világ ezen a területen egy boldog kalifátusban egyesüljön. A kalifátusokat persze nem azért alapítják, hogy megálljanak az adott kalifátus határainál….

O.B.: Az egyes arab illetve más muzulmán országokban az iszlám fundamentalizmus ilyen-olyan társadalmi és politikai okok, gazdasági problémák miatt egyre erősebbé válik. Láthattuk azokat a hatalmas tömegeket, amelyek megmozdultak Egyiptomban a választások idején, és tudjuk, ezekben az országokban a népesség gyorsan növekszik. Erőteljes az elszegényedés, hatalmas a szegények tömege, tele vannak gazdasági problémákkal. Iszlám fundamentalista erők viszont fel tudják használni ezeket az elszegényedett tömegeket céljaikhoz.

Elég paradox a helyzet, amiről beszélünk, mert számos arab ország parancsuralmi rendszere képes volt fenntartani a rendet, társadalmi szinten is, a közbiztonság szintjén is. Elképzelhetetlen volt - a gyülekezési szabadság korlátozása miatt - hogy bárki az utcára vonuljon és bármi ellen, akár egy külföldi karikatúra ellen is fellépjen. Az amerikai és európai érdekeknek és elképzeléseknek megfelelően „segítő szándékkal” elindított folyamatok a demokráciát voltak hivatottak propagálni. Ám kiderült, hogy míg a korábbi parancsuralmi rendszerek a helyzet magaslatán voltak saját társadalmuk kezelése szempontjából, amikor a demokrácia szele megérintette e társadalmakat, sokkal nagyobb kihívásokkal kerültek szembe. Egyebek között ezért gyengültek meg ezek az arab kormányok. Nem elég, hogy a demokráciával szembeállnak, saját társadalmukkal az utcán is kezdenek szembeállni. Közben az iszlám térhódítása folytatódik.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Idén sem emelik a közmunkások fizetését

Idén sem emelik a közmunkások fizetését

Leszednék imádott robogóikról az olaszokat, még fizetnek is érte

Leszednék imádott robogóikról az olaszokat, még fizetnek is érte

Új funkciót kapott a Google Fordító, precízebb lehet tőle a fordítás

Új funkciót kapott a Google Fordító, precízebb lehet tőle a fordítás

Budapestblokádra hív a noÁr Molnár Áronja

Budapestblokádra hív a noÁr Molnár Áronja

A tervrajz már kész, így fog kinézni a ferihegyi repülőtér 2024-ben

A tervrajz már kész, így fog kinézni a ferihegyi repülőtér 2024-ben

Rákötötték a diákokat a virtuális valóságra, és olyan dolog történt, amire nem számítottak

Rákötötték a diákokat a virtuális valóságra, és olyan dolog történt, amire nem számítottak