hvg.hu.: Valóban létező jelenség-e a nők elleni diszkrimináció?

Novák Éva: Igen, sajnos az élet minden területén diszkriminálják a nőket. A nők jelentős része, lehet akármilyen képzett, el van zárva a tényleges és érdemi döntésektől. Meg kell nézni az iskolákat, a lányok és a fiúk azonos számban érnek el kiemelkedő eredményeket, ennek ellenére az akadémikusok, az egyetemi kutatók között a nők száma csekély, pedig tudományos eredményeik kiválóak. Mindezt felerősíti a nők alacsony politikai reprezentációja. Amíg a nemek esélyegyenlősége a politikai döntéshozatalban nem történik meg, addig ebben nem lesz változás.

Mondok egy konkrét példát: egy külföldi tulajdonban lévő cégnél négy nő dolgozik másodvonalbeli vezetőként. Az ügyvezető, aki természetesen férfi volt, nyugdíjba vonult. Hosszas töprengés után a tulajdonosok úgy döntöttek, a tolmácsot nevezik ki ügyvezetőnek, hiszen ő volt az egyetlen férfi a cégnél. Még csak nem is mérlegelték, hogy négy, szakmailag tökéletesen felkészült nő közül választhattak volna.

Tátrai-Novák Éva

NAP Egyesület

hvg.hu.: Arra gondol, hogy Magyarországon kevés a női politikus?

N.É.: Pontosan, de a kérdést finomítanám egy kicsit, ugyanis sok nő dolgozik a pártoknál másod- vagy harmadvonalban, ám érdemi döntéshozói jogkör nélkül. A gond az, hogy a főleg férfiak által uralt pártvezetés általában nem nagyon fogadja be a nőket. Egyetlen megoldást látunk jelenleg, a Nyugaton több helyen is sikeres választási kvóta bevezetését. Nálunk nincs törvény által szabályozott választási kvóta. Néhány párton belül történtek kezdeményezések, például az MSZP-ben, de az ottani gyakorlat sem ad követhető útmutatást, hogy a lista hányadik helyére kell kerülnie a nőknek. Mivel a szocialisták már nyilvánosságra hozták választási listájuk nagy részét, láthatjuk, a befutó helyeken csak elvétve vannak nők. A Fidesz mindösszesen 10 nőt indított a 176 egyéni választókerületben, mondván, ez a kampány (is) kemény, „férfias munka” lesz.

hvg.hu: Mi lehet a megoldás?

N.É.: A Nők a Pályán Egyesületet 2009-ben kifejezetten azzal a céllal alapítottuk, hogy a társadalom több mint felének erőfeszítéseit segítsük, hiszen valljuk be, manapság a nők tisztelete körül valami nincs rendben. Létrehoztunk egy pártokon átívelő érdekszövetséget, mely reményeim szerint kicsit felrázza és összefogásra készteti a nőket.

Első kezdeményezésünk mindennek a kiindulópontját veszi célba. Az egyesület elnökeként 26 „civil”, de a közéletből jól ismert nő társammal tavaly szeptemberben beadtunk egy népszavazási kérelmet az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). A kérelem lényege, hogy a nők méltó közéleti szereplésvállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják: csak olyan listát lehet bejelenteni, ahol egymás után váltakozva, hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepelnek. Az OVB ellenszavazat nélkül átengedte a kérelmünket, de három magánszemély fellebbezése miatt jelenleg az ügy az Alkotmánybíróság előtt van.

hvg.hu.: Milyen esélyt lát arra, hogy az Alkotmánybíróság elfogadja a beadványt, és elrendelik a népszavazást?

N.É.: Az Alkotmánybíróságnak nincs más lehetősége, mint jóváhagyni a kezdeményezésünket. A kérdés már csak az, hogy erre mikor kerül sor.  Az aláírásgyűjtő ívek kézhezvételétől számítva négy hónap áll rendelkezésünkre, hogy minimum kétszázezer aláírást összegyűjtsünk. Ha ez is megvan, úgy gondolom, a férfiak uralta parlamenten múlik, hogy ebből lesz-e népszavazás.

hvg.hu.: Miért?

N.É.: Az Országgyűlésben már volt egy emlékezetes kezdeményezés, amely megpróbálta ezt a kérdést orvosolni.  Ám a 2007. május 15-én benyújtott törvényjavaslat a nők arányának növeléséről a 2007. november 26-i szavazás során nem kapta meg a szükséges többséget. Ugyanezt a javaslatot pedig 2009 februárjában, szeptemberében már megvitatni sem volt hajlandó a parlament.

Ha a következő parlamenti ciklusban lesz, aki újból beadja e témában a törvényjavaslatot, az országgyűlés pedig elfogadja, akkor nem lesz népszavazás. A nők sajnos a pártokon átívelő férfiösszefogásnak az áldozatai. Ha az Országgyűlés tagjai továbbra sem lesznek hajlandóak tárgyalni a törvényjavaslatról – nem marad más út a figyelem felhívására, mint a népszavazás elindítása. Kezdeményezőként persze tisztában vagyunk azzal, hogy a népszavazás nagyon sokba kerül, ezért őszintén reméljük, hogy a Tisztelt Ház megszavazza a javaslatot, mielőtt sor kerülne a referendumra.

hvg.hu.: A politikusok jelenlegi hozzáállásáról lehet valamit tudni?

N.É.: A pártelnököket levélben kértük, nyilatkozzanak arról: programjukban milyen nőket érintő kitételek szerepelnek, továbbá kértük őket, támogassák kezdeményezésünket. Eddig senkitől nem kaptunk választ. Mindebből az következik, nőnek lenni a rendszerváltás után két évtizeddel is kiszolgáltatottságot, mellőzöttséget, lemondást jelent.

hvg.hu.: Ha elérik a céljukat, miben fog változni a mostani helyzet?

N.É.: Ha a beadványunk megállja a helyét és átengedik, a parlamentben 30 százalék lehetne a nők aránya, a jelenlegi 10 százalékkal szemben. De itt ismét szeretném hangsúlyozni: a nők nagyobb részvétele a döntéshozatalban nemcsak a nők érdeke, hanem az egész társadalomé, a közéletből ugyanis – mindannyian tudjuk és érezzük – nagyon hiányzik az empátia, a szolidaritás és a kompromisszumkészség.

hvg.hu: Európa más országaiban mi a helyzet?

N.É.: A kontinensen alig van ország, melynek képviseleti intézményeiben és döntéshozatali szintjein a nők olyan botrányosan alulreprezentáltak lennének, mint hazánkban. Franciaországban e kérdést az alkotmány szabályozza, Spanyolországban, Belgiumban a választójogi törvény, a skandináv államokban pedig a pártok jelöltállítási gyakorlata módosult úgy, hogy korrigálja a korábbi diszkriminációt. Dániában már több mint tíz éve eltörölték a kvótát; nincs rá szükség, mert magától értetődő a nemek kellő képviseleti aránya.

hvg.hu.: Magyarország lakosságának nagy részét most leginkább az foglalkoztatja, hogy legyen miből eltartani a családot, s megmaradjon a munkahelye, már akinek van. Sokan a létminimum alatt élnek. Biztos benne, hogy e kezdeményezésnek most van itt az ideje, nem gondolja, hogy az embereket az érdekli a legkevésbé, hány nő és férfi ül a parlamenti, illetve az önkormányzati székekben?

N.É.: Biztos vagyok benne, hogy mindenkit foglalkoztat a kérdés. Ugyanis amíg a törvényhozásban a nők száma ilyen csekély, addig a számukra különösen fontos politikai és közéleti előrelépés törékeny és könnyen visszafordítható marad. Amíg a nők nincsenek jelen a politikai döntéshozatal minden szintjén, addig nincs lehetőségük véleményükkel befolyásolni az alapvető irányvonalakat.

hvg.hu.: Nőként és egyben laikusként kíváncsi vagyok arra, hogy nekem mitől lesz jobb, ha több nő vállalhat szerepet a törvényhozásban.

N.É.: Attól, hogy a képviselőnők általában érzékenyebben figyelik választóik véleményét, kompromisszumkészebbek, kevésbé részesítik előnyben a konfrontációt és igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani más pártok, eltérő értékrendek képviselőivel is. Ha a kritikus 30 százalékot eléri a nők aránya a parlamentben, az már kellő erő lesz ahhoz, hogy akár a gyermekvállalási kedvet fokozó törvényjavaslatokat is sikerre vigyék.

Fürjes Judit