szerző:
Szegő Péter
Tetszett a cikk?

Nem az a cél, hogy valaki a kerítésen belülre kerüljön, hanem a kerítést kell megszüntetni. Attól, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházzá válik, a törvény még úgy elfogadhatatlan, ahogy van.

Az értelmiségnek a politika iránt az átlagosnál fogékonyabb része körében az elmúlt hetekben többek közt az keltett izgalmakat, hogy az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) összegyűjti-e az egyházzá váláshoz szükséges, de nem elégséges tízezer aláírást a szeptember 30-i határidőig.

Összegyűjtötte, nélkülem is. Amikor a MET aktivistái az aláírásomat kérték, minden szimpátiám ellenére nemet mondtam, elvi okokból.

Bár nem vagyok érintett, az aláírandó szövegben semmi olyan nem volt, amit elvből ne lehetett volna aláírnom, viszont kifejezetten közel állt hozzám az alábbi mondat: Vallom, hogy minden ember szabadnak, valamint méltóságban és jogokban egyenlőnek születik, ennek jegyében elutasítom a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, cigányellenesség és a diszkrimináció minden formáját, és támogatom, hogy az egyház küldetésének megvalósítása során küzd ezen ideológiák terjedése és kiteljesedése ellen, ugyanakkor szolgálatával elsősorban a szegények és a jogaikban korlátozottak felé fordul.”

Az alá nem írásom a körülményeknek szólt. Nem a MET-nek kell a kerítésen belülre kerülni, hanem a kerítést kell megszüntetni. Attól, hogy a MET egyházzá válik, a törvény még úgy elfogadhatatlan, ahogy van.

A rendszerváltás egyik nagy vívmánya, a meglehetősen vékonyra sikerült magyar progresszió remek alkotása volt A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, melyben egyebek közt ez szerepelt (9. §, 1. pont):

Az egyházat a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) nyilvántartásba veszi, ha az egyházat legalább száz természetes személy megalapította […].”

Tehát száz és nem tízezer, bíróság és nem az Országgyűlés, mint azt A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény előírja. Az új törvény a régihez képest határozott visszalépés a szekularizáció rögös útján. A régi törvényben például szerepel az a mondat, hogy „a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik”, az újban nem. (Ja, tényleg: Magyar Köztársaság sincs már. Zárójel bezárva.)

Ha aláírásommal segítettem volna a MET ügyét, azzal elfogadtam volna a 2010 óta regnáló hatalom által megalkotott egyházügyi törvény szabta kereteket. Ha azonban a MET egyházzá válik, attól még az asztallábimádók vagy a dzjrskjhben hívők nem lesznek a rendszer részei, s maga a fölállított jogi keret nem lesz kevéssé elfogadhatatlan.

Ezért nem írtam alá a MET-tagságot megerősítő nyilatkozatot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!