Különös írás jelent meg a hvg.hu oldalán “Az ellenzék előrehozott választása” címmel. A szerző, Gomperz, kinek ez a név, mint az elmúlt időszakban kiderült, szerzői neve. Tiszteletben tartva a hvg.hu véleményrovatának szerkesztési elveit, mi a nevet most nem írjuk le, de mert nem mellékes körülmény, rögzítjük, hogy Gomperz dolgozott Gyurcsány kormányának, akkoriban nem hangoztatta kifogásait az akkori miniszterelnökkel szemben, mostanában viszont szerzői név alatt egyre többször találja meg egykori főnökét. Ilyen lett a világ.

Gomperz azt írja a DK elnökéről, hogy „nem tudja megállni, hogy ne ő szabjon irányt, ne ő tűzzön ki célt, ne ő diktáljon.” Szeretném jelezni, hogy Gyurcsány Ferencnek joga és kötelessége irányt szabni – mindenekelőtt a Demokratikus Koalíció számára. Ezt a jogát elvitatni illiberális gesztus. Hogy a DK elnöke által elmondott 10 pontból mi valósul meg, mi válik semmivé, majd az idő eldönti. De hogy Gomperz szerint nem mondhatja el, amit gondol az országról, mert neki az nem tetszik, az meglehetősen furcsa viselkedés. Ha úgy tetszik, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása. Pont annyira amúgy, mint amikor azt mondják embereknek, hogy nem vihetnek a tüntetésre pártjelvényeket. Próbálná az unió bármely országában bármilyen tüntetésszervező elvitatni bárki jogát, hogy saját pártját képviselje bárhol… De ez egy másik történet.

Előkerül a dolgozat elején az a kérdés is, hogy az ellenzék – persze, ebben az esetben megint csak Gyurcsány – elindult a választáson, ezzel legitimálta Orbán rendszerét. A pártok, bizony arra jönnek létre, hogy elinduljanak a választáson. Nem azért dolgoznak tagjai, szimpatizánsai, aktivistái, végső soron szavazói is, hogy amikor bármiféle lehetőség kínálkozik a közügyek formálására, akkor ezt ne tegyék meg. „Rossz” hírem van: a Demokratikus Koalíció büszke, de nem elégedett párt. Ott vagyunk a fővárosi közgyűlésben, a kerületek és megyei önkormányzatok nyolcvan százalékában, egy kivétellel az összes megyeszékhely döntéshozó testületében. Három év alatt, erős ellenszélben, két és fél évig állami támogatás nélkül jutottunk el idáig. Elégedettségre pedig azért nincs okunk, mert még mindig Orbán kormányoz. Gomperz kifogásolja, hogy a ellenzéki pártok – így a DK – letette a parlamenti esküt. Akkor emlékeztetném, hogy a parlamenti esküszöveghez egyedül a DK képviselői tettek hozzá nyilvános, tiltakozó bővítményt. A többieknél a sima eskütételt sem kifogásolja Gomperz, csak a DK-nál lát problémát akkor is, ha a Fidesz egyik parlamenti bizottsága a kiegészítés miatt mandátumvesztéssel fenyegette a pártot. A szálka és a gerenda esete ez, de folytassuk az írás elemzését.

A szerző példaként hozza, hogy azért sincs értelme a Gyurcsány által elérendő célként feltüntetett előrehozott választásnak, mert lám, a tüntetéseket szervező egyik Facebook-csoport szerint sincs értelme. De miért lenne ellenérv az előrehozott választás ellen, hogy azzal valaki nem ért egyet? Vajon érdemes lenne megtörni a Fidesz kétharmadát egy sikeres veszprémi időközi választással, vagy hagyjuk a csudába az egészet, és el se induljunk? Vajon mit szeretnének az Orbánnal szembenálló demokrata szavazók? Ha győzünk Veszprémben, akkor odalesz a kétharmad, márpedig onnantól Orbán 2017-es, a budai várra méretezett terveit már csak a Jobbikkal együtt, vagy esetleg megvett képviselőkkel tudná megvalósítani. Van tehát értelme a választáson való indulásnak, és talán Gomperz is így látná, ha még lenne köze a pártpolitika bármely, a közügyeket formálni képes csoportjához.

A szerző abban is téved, hogy „a rendszeren belüli ellenzék megpróbálja tönkretenni a rendszeren kívüli ellenzéket”. Voltak itt 2010 óta civil kezdeményezések, három is. A Milla addig küzdött a pártok ellen, míg végül egy párt részévé nem vált, majd meg nem semmisült. A HaHa is már a múlté. Most itt vannak az új hajtások – reméljük, sikeresek lesznek –, amelyek szintén elutálnák a pártokat. Csak éppen amikor „elmúlthuszonötéveztek” a Kossuth téren, attól senki nem lelkesedett. Viszont felzúgott az „Orbán, takarodj!” és a „Diktátor!” kiáltás. A helyszínen azt lehetett tapasztalni, hogy a jelenlevők nem mindenki ellen, hanem Orbán ellen tüntettek.

Nem érdemes Gomperznek a DK támogatottságán és a Fidesz közönségére gyakorolt hatásán sem élcelődni. Tavaly ilyenkor a DK-t egyszázalékos szektának gúnyolgatták „elemzők” és „politológusok”, ma nagyjából 8-10 százaléknyi biztos szavazója lehet. Az EP-választás és az önkormányzati választás megmutatta, hogy a „csúnya”, Gyurcsánnyal „terhelt” DK-val szemben „tiszta” LMP és az Együtt-PM is kisebb támogatottsággal rendelkezik. Tavaly novemberben kormányváltó szövetségnek hívta magát Bajnai Gordon és Mesterházy Attila, egyúttal nem kértek a Demokratikus Koalícióból. Aztán idén januárra már kértek. Azóta elnökváltás volt az MSZP-ben, Bajnai pedig Párizsból aggódik nyilván, hogy mi lesz idehaza. Gyurcsány Ferenc és a DK pedig azóta jelentősen erősödött. Lám, változnak az idők, az érdekek, a célok. Szükség lehet, és lesz is a civil tömörülésekből kinövő esetleges szervezetek és a jelenlegi pártok együttműködésére.

A szerző rosszul látja azt is: Gyurcsány Ferenc nem telepedik rá semmilyen ellenzéki kezdeményezésre. Nem zárja azt be, nem némítja el. De az sem működik, hogy civilek vagy publicisták megpróbálják egy legitim, társadalmi támogatottsággal rendelkező szervezet elnökét elnémítani. Csak egy példa: a hvg.hu sem tudott volna a múlt héten a diplomáciai fecniről hosszú tartalmi értekezést közzé tenni, ha a fecni létét a DK nem hozta volna nyilvánosságra, nem buktatta volna le a kormányt. Lett volna vita az Európai Parlamentben a magyar sajtószabadságról a DK nélkül? A civilek, vagy Gomperz Tamás, ezt aligha érte volna el. Bizony, az újpesti MSZP-győzelemhez köze van a tüntetéseknek, a fokozódó elégedetlenségnek, de a módosuló közhangulatot mégis pártok tudták artikulálni az urnáknál. Újabb bizonyság az egymásrautaltságra.

Amúgy Gomperz arra is vehette volna a fáradságot, hogy átnézi a Gyurcsány Ferenc által közzétett tíz pontot, és nem csak gyurcsányozik egy szokásosat. Melyik ellen van kifogása? A szegénység elleni társadalmi szerződés nem tetszik? Vagy az oligarchák elszámoltatása, a korrupció visszaszorítása? Netán a független ügyészség, bíróság, vagy az új alkotmány igénye verte ki a biztosítékot? Érdemes lenne méltányosan, elemezve írni: ez a javaslat megfontolandó, azzal viszont nem értek egyet. A zsigeri elutasítás talán maradjon inkább a Fidesz stílusa.

Azt pedig visszautasítom, hogy a Demokratikus Koalíciót bárki kollaboránsnak nevezze. Több ezer ember a saját és családja egzisztenciáját veszélyeztetve dolgozik városokban, falvakban, folyamatos fenyegetettségben élve, hogy képviselje a DK nézeteit, egyúttal harcoljanak a maffiakormány ellen. Arcukat vállalva – gyakran fideszes aktivisták kamerái előtt – aláírást gyűjtenek, tiltakoznak mínusz tíz fokban és plusz harmincban is. Most éppen ruhákat, tartós élelmiszert gyűjtenek a DK nevében a szegényeknek, a rászorultaknak. Vannak, akik saját pénzükön utaztak fel az utóbbi hetek tüntetéseire, hogy meghallgassák, hogy ők nem kellenek.

A DK és Gyurcsány Ferenc folytatja a munkát. Programot ad, erősíti a párt társadalmi beágyazottságát, nemzetközi kapcsolatait. Orbán az ellenfél, őt kell legyőznünk.