Életkert, ez lesz a neve. Sajnos forogni nem fog, mint vidámparki elődje, a Forgó Hordó, mert kiborulna belőle a humuszos-madárdalos nemzeti mindenség.

A pavilon ötvözi a milánói sertésborda és a sült hagymás hot-dog globálnemzeti stílusjegyeit, így remélhető, hogy az álmélkodó látogatók a tervezők szándékának megfelelően "az egészséges táplálkozás fontossága" asszociálnak majd róla, amely kétségkívül fontos "az emberiség jövőjének szempontjából", meg hát a vízre is gondolnak majd, azt mostanában Áder János is szereti hangsúlyozni, hogy víz nélkül nem megy. Csak finoman jegyezném meg, hogy ez azért kissé különös egy olyan országtól, ahol emberek milliói és gyerekek százezrei járnak közel az éhezéshez, és a nyomornegyedekben lelkesen szűkítik és zárják el az önkormányzatok a közkutakat, de nem akarok demagógnak tűnni: országunk mélyszegényei minden bizonnyal kellemes, meleg érzést tapasztalnának a gyomruk körül, ha értesülhetnének hazánk új, igen esztétikus sikeréről. Nem csak kenyérrel és vízzel él az ember, ugye. Néha azzal sem, már ha ezt életnek lehet nevezni. Ha meg nem, akkor kit érdekel?

Mondjuk szép nagy, de nyilván liberalizmustól korhadó fákat kell majd kivágni, hogy a Milánói Sámánborda-pavilon megmutathassa országnak-világnak: Magyarországon mennyire szeretik, óvják a fákat, a zöldet, az erdőt, a vizet, a biogazdaságokat. Aki nem hiszi, tárcsázza nyugodtan Kishantost, látogasson el a Hortobágyra, vagy tekintse meg az ország térkövezett köztereit. Azt is mondta még a múltkor erről Szőcs Géza, nemzetközi hamvcsempész és mentális fitneszguru, hogy a román kor értelmiségei is fikázták az első gótikus katedrálisokat, és ez megy most is – ez a sok román retrográd libsibolsi ugrál itt, mikor az áramvonalas nemzeti gótok poliészter-sámándobba álmodják az egyetemes haladást (az eddigi tervek szerint egyelőre vacak 4 és fél milliárdért). De most komolyan, Szőcs Géza, aki valamikor, úgymond, ilyen művelt ember volt, így képzeli a középkort? Ott ülnek a romfogadókban merengő protohippik a párizsi Universitas tövében, a feltűnősködő gatyapőceikkel meg a buzis frizurájukkal, mór spanglit szívnak, és ilyeneket mondanak egymásnak, hogy "A Suger apát, bammeg? Hát hánynom kell azoktól a modernkedő rózsaablakoktól!".