Ne legyen gyerek a felgyújtott faluban, ne legyen gyerek a lebombázott Aleppóban, ne legyen gyerek a hullák között rémülten, megégve, csukott szemmel hasalva, ne legyen gyerek játékszerként a lealjasult, fegyveres gazemberek szalmazsákjára dobva.

Ne legyen gyerek a háromezer kilométeres rohanásban, ne legyen gyerek a túlpakolt ladikban a tengeren, ne legyen gyerek az embercsempész levegőtlen mikrobuszában, ne legyen gyerek fél- és egészen holt menekülők közé passzírozva.

Ne legyen gyerek a szögesdrót alatt kúszva, ne legyen gyerek a bokor mögött várva, hogy továbbtévedjen a Betyársereg, akik mindig méltó ellenfelet választanak. Ne legyen gyerek, akit számára ismeretlen nyelven, hasznavehetetlen papírokkal indítanak el a menekülttábor felé. Ne legyen gyerek, aki a világ másik feléről menekült, és most a Keletiben csak pár, fehérek közt európaiként viselkedő polgártársunk szendvicseivel tudja kihúzni.

Ne legyen, és akkor, hipp-hopp, majd nektek se lesz a híradótokban.