-          Ott van például a kereklevelű körtike a tőrózsát képző, széles tojásdad, gyengén csipkés szélű leveleivel, harang alakú, fehér pártájával, ahogy a lomb-és tűlevelű elegyes erdők mélyén szerényen meghúzódik, s nem is gondolnánk róla, hogy védett! Vagy az Európa szerte költő, 17-21 centiméter szárnyfesztávolságú, 9-12 grammos, vörösesbarna tollazatú cserregő nádiposzáta, amely nálunk is gyakori fészkelő és mégis védett ő is! Ne csak a jogszabályok tegyék, de védjük őket mi is, mert az ember nem önkényura, hanem gondozója a világnak. Még az olyan szépnek nehezen nevezhető teremtmények esetében is így van ez, mint a recésszárnyú fátyolkák rendjébe tartozó aranyszemű fátyolka, amely kertek, parkok lakójaként megtisztítja a lombokat a levéltetvektől, vagy a magyarországi edényes flóra jellegzetes tagja, a kisvirágú füzike, amelynek teája vagy tinktúrája prosztatabetegségek gyógyításában nélkülözhetetlen. Hozzájárulnak jólétünkhöz, így nekünk is felelősségünk van értük. Tehát ez a felelősségérzet biztosan hozzátartozik az egyház üzenetéhez.

Természetes dolog, hogy minden közösségi cselekvésben ott rejlik valamilyen gazdasági motívum. Hajlamosak vagyunk csak takarmánynövényként tekinteni a réti nyúlherére, és észre sem vesszük a gömbös virágfejecskét, a halványsárgától vörösig színeződő virágjait, vagy csupán kettős hasznosítású, a tej- és hústermelésben szerepet játszó haszonállatnak tartani a tarka szarvasmarhát, ezt az élénk, jóindulatú állatot. Hogy a pénzlevelű lizinka keltette asszociációkról ne is beszéljek.

Pedig beszélek szívesen mindenről, nem véletlenül vagyok a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Tudom, miféle az apácavirág (Nonea pulla) és az útszéli zsázsa (Cardaria vagy Lepidium draba), bár a farkasalmalepke egy kicsit elbizonytalanít, hogy emlős, gyümölcs vagy pillangó, de a réti kakukktormától se könnyezni, se kakukkolni nem kezdek. Tisztában vagyok vele, hogy vizeink elszennyezése végzetes lehet a botos kölöntének vagy az esőthozó pőcsiknek, hogy a talaj rongálása veszélybe sodorja a kaszanyűg bükkönyt, a terjőke kígyósziszt, a pettyegetett tüdőfüvet egyaránt, s hogy a zöldfelületek csökkenése mennyire káros a réti pityerre vagy a cickányfélékre nézvést.  Nem szabad önzőnek lenni, nem szabad pusztán egy évi nyereséget figyelni, mert akkor kiderül, hogy ebben az évben a mérleg pozitív, de lehet, hogy az a természetben olyan károkat okoz, hogy egy generáció alatt nem lehet helyrehozni.

Vigyázzunk, hát a tóra, a folyóra, a mezőre, de kiváltképp az Erdőre.

-          Igen, értem, de bíboros úr, én az élőlények rendszertani besorolásán belül az úgynevezett emberek alfajról (Homo sapiens sapiens) szerettem volna kérdezni, azoknak is a még nem ivarérett utódairól, akiknek ideiglenes élőhelyét csupán a háborgatástól kellett volna megóvni, például Őcsényben…

-          Azt nem tudom.