Előzmény: a Magyar Nemzetben április elsején közölt cikkében Schmitt Pál tisztességes eljáráshoz való jogát és a tudományetika szempontjait egyszerre vette védelmébe Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet szakmai vezetője. A „Még nem kutatható a Schmitt-ügy” címmel megjelent írásban (mint később kiderült, egy nappal az államfő lemondása előtt) arra szólította fel a közvélemény-kutatókat, hogy ne jelentessenek meg közvélemény-kutatást a Schmitt-ügy megítéléséről, mert azok most nem tükröznék „az emberek” (ő tette ki az idézőjelet, nem én!) véleményét.

Érvei közt szerepelt, hogy még csak „nagyrészt csak az egyik tábor érvei lehettek ismertek a választók előtt, a lemondást követelő tüntetők képe, a köztiszteletben álló professzorok villámdöntése, s legfeljebb – a pénteki interjúja után – az államfő maradása”. Ki is jelentette: „nem kell szakembernek lenni, hogy kitaláljuk, hogyan döntene a túlnyomó többség a drámai előzmények alapján”.Mráz Ágoston szerint a tisztességes eljáráshoz való jog akkor érvényesül Schmitt Pál esetében, ha most ő is kifejtheti az érveit, „aztán, ha eltelik egy-két nap, leülepednek az egyik és másik fél által felhozott szempontok, már megkezdődhetnek „az emberek" véleményét valóban tükröző kutatások”. Végül azt is leszögezi (picit durcásan): „Kíváncsi vagyok, hogy a „tudományetikai" szabályok megsértésén felháborodók mennyire fogják betartani a szakmai etika szabályait” (itt is ő tette idézőjelbe a tudományetikát, ő tudja, miért).

Ez eddig még egy nyüzsit is alig érne, legfeljebb örvendeznénk, hogy a Nézőpont Intézet hirtelen bevezette a gyémánt-sztenderdet, és immár tort ül náluk a tudományetika. Azt is csak halkan jegyeznénk meg, hogy fura dolog pont egy kutatótól olyan követelést olvasni, hogy ne azt kutassuk, hogy most mit gondolnak az emberek, hanem várjunk, hátha megváltozik a közvélemény álláspontja, és majd akkor kérdezzük meg őket. Nyilván rosszul gondoltuk, hogy a közvélemény-kutatás arról szól, hogy mi a köz véleménye most, jelen helyzetben. Mindegy.

Az ügy szerda délután vett érdekes fordulatot, és igazult meg visszamenőleg is a Nézőpont Intézet, amikor Lázár János Rangos Katalin vendége volt a Klubrádióban.  A Fidesz frakcióvezetője érdekes dolgokat árult el: „több közvélemény-kutatás is készült azon a hétvégén (...) sokkal ellentmondásosabbak voltak, mint amilyen a véleményformáló eliten belüli álláspont (...) Minél távolabbra megy az ember Budapestről, másképp ítélnek (...) alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a vidéken élő emberek azt mondták, hogy a köztársasági elnök a becsületéért küzd, sőt megvédte a becsületét! Nem volt meggyőző az egyetem álláspontja”.

Itt nyilván csak egyetlen dolog történhetett. Mráz Ágoston és a Nézőpont Intézet durván kikosarazta a Fideszt! Nyilván mind látjuk a jelenetet, amint Lázár János szemébe mondják, hogy a szakmai tisztesség, a tudományetika alapján még nem kutatható a Schmitt-ügy. Nem, frakcióvezető úr, mi nem kutatunk, előbb meg kell várni, hogy érvényesüljön a kollektív bölcsesség, vegye tudomásul!

Erre ez a csökönyös hódmezővásárhelyi alak nyilván megbízott valami tróger intézetet, valami etikátlan bagázst, amelyik ilyen nonszensz helyzetben is kutatott – és még rosszul is, hiszen Lázár elmondása alapján a kapott eredmény sem az volt, amit Mráz Ágoston prognosztizált. Bénák, hát ki mérte ezt? Hihetetlen fiaskó, ilyen bután elmarni a Fidesz mellől pont azt a Nézőpont intézetet, mely egyedüliként a közvélemény-kutatók között két éve olyan nyílegyenesen kétharmadra méri a Fideszt, hogy ahhoz vízmértéket igazítanak a kőművesek. És a legszörnyűbb az az egészben, hogy a Fidesz teljesen fölöslegesen mondott le a tudományetikát rigorózusan követő intézetről, hiszen Schmitt Pál másnap már le is mondott.

Nagyon rosszindulatú olvasók fejében persze az is megfordulhat, hogy valójában a Nézőpont nagyon is kutatott, és pont a kapott eredmények miatt vágta ki a Fidesz Schmitt Pált. Gonosz, megátalkodott emberek arra is gondolnának, hogy a kutatásokat tilalmazó cikk pont azért született, hogy más intézetek esetleges felméréseit előre hiteltelenítse.

No de ez teljességgel elképzelhetetlen, hiszen ütközik a tudományetikával. Ahogy disszertációt lopni is.