Dési János újságíró ravasz dolgot eszelt ki, hogy miként tudja le a kötelező publicistapenzumot. Naponta egy nyúlfarknyi szöveget szentel Orbán lehetséges utódainak, amivel igen kellemetlen helyzetbe hozná őket, ha bárki is olvasna Népszavát.

A sorozat minden darabját a következő mondattal vezeti be: „a bolsevik jellegű pártokban bekövetkező esetleges személyi változások az egész ország szempontjából jelentősek lehetnek”. Azt nem teszi hozzá, hogy leginkább akkor, ha a bolsevik jellegű párt éppen az ország élén áll, mert Thürmer esetleges elmozdítása a Magyar Kommunista Munkáspárt éléről aligha okozna elementáris erejű változásokat a magyar közéletben – igaz, ezt élesben még nem volt módunk tesztelni.

A Dési-féle versciklus darabjai meglehetősen egyszerű sémára épülnek. Előbb röviden ismerteti a feltételezett utód Orbánnal szembeni előnyeit, ám mielőtt nagyon megkedvelné a delikvenst, rátér a hátrányokra is. Ami minden esetben annak bizonyítása, hogy a szóban forgó politikus sem különb a többinél: vígan asszisztált az eddigi intézkedésekhez, különben is esélytelen. Így járt eddig Navracsics, Rogán és Pokorni is, de hadd tippeljünk, következik: Kósa, Varga Mihály, esetleg Lázár és Áder, Pelczné Gál Ildikó nem lesz.

Mintha az egész utódelemző-folyam egy jól fölépített meseregény volna, amelyben sorra buknak fel, majd buknak el az ígéretes jelöltek, míg a végén előpenderül a legkisebb királyfi, aki legyőzi a hétfejű Orbánt, és elnyeri a jobbkezét vagy valami mást.

De hol van a királyfi?

Nem tévedünk nagyot, ha a megfejtéshez tanulmányozzuk egy kicsit Dési közelmúltját. Az újságíró nemrég moderátorként vállalt szerepet a Demokratikus Koalíció zászlóbontásakor, bár erről munkaadóját előzetesen elfelejtette tájékoztatni, így menesztették állásából. Érthető, ha ezt követően reményeit ő is egyetlen személy köré fonja.

Kíváncsian várjuk, hogy mikor rukkol ki a tökéletes megoldással Orbán utódját illetően.