Van-e értelme a píszí beszédnek?  Mit jelent? Mik a határai? – tette föl a bevezető kérdéseket a moderátorként közreműködő Juhász Péter jogvédő, a Kendermag Egyesület alelnöke.

Nádori Péter, az Origo vezető szerkesztője két dolgot ért píszí alatt: egyrészt a múlt század nyolcvanas éveinek végéig az Egyesült Államokban kibontakozott vita tárgyát, másrészt pedig egy közhelyet, „amit az elmúlt években divatossá vált lobogtatni Magyarországon”. Nádori szerint, akik előveszik a píszí-t, azok bunkósbotként használják a kifejezést. 

Az illemszabály és a törvény közé lehet elhelyezni a píszi-t – ezt már Tóta W. Árpád, az Index főmunkatársa jelentette ki. Szerinte a jelenlegi médiakörnyezetben kissé oka fogyott a píszí-ről beszélni, mert annak lényege, hogy miképp beszéljünk a szalonban. Mára azonban a szalon, a gyerekszoba, a WC és a konyha egybe lett nyitva. „Én is leírom, hogy „b.zi” (Mármint kipontozás nélkül – Sz. P.), ezzel a píszí-t átugrom” – tette hozzá. Tóta szerint nem píszí kifejezésekkel is meg tud fogalmazni vállalható és nem erkölcstelen gondolatokat. Hozzátette: a píszí-kompatibilis nyelv olyan modorossághoz vezet, amit ő stilisztikailag nem vállal föl. 

Az Egyesült Államokban négy alakja van a píszí-nek – derült ki Papp László Tamásnak, a Hírszerző és a hvg.hu állandó közírójának hozzászólásából. Egyrészt nyelvi kódex, bizonyos szavak használatának tilalma; másrészt pozitív megkülönböztetés, akkor is, ha a pozitívan megkülönböztettek erre teljesítményük alapján nem szolgáltak rá; harmadrészt annak hangsúlyozása, hogy a különböző kultúrák – beleértve a nyugatit is – egymással egyenrangúak; végül annak hangsúlyozása, hogy objektív tudomány és objektív megismerés nem létezik, csak különböző rétegszempontok vannak. Ez utóbbinak köszönhetően az Egyesült Államokban úgy lehet színháztudományt tanulni, hogy az ember Shakespeare-ről nem is hall. Papp szerint Magyarországon leginkább az első, a nyelvi forma divatozik – tette hozzá. Úgy vélte: a píszí elfajult, eltorzult. Mint hangsúlyozta, a píszí legjobb meghatározását a Szombat forumán olvasta. 

Zolnay János szociológus, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány állandó munkatársa szerint korábban jelent meg Magyarországon a piszí ironikus kritikája, mint maga a piszi és ezzel erőteljes negatív fölhangot kapott.  Úgy vélte: az anti-piszí hívei középre helyezik magukat és egyformán szélsőségesnek tartják a náci és a piszi beszédet.

A piszí egyfajta morális gátja lehet az előítéletek nyelvi megnyilvánulásának, így azt gondolom, szükség van rá – vélte Setét Jenő szociális munkás, a Roma Polgárjogi Alapítvány szakmai igazgatója. 

Nádori arra hívta föl a figyelmet, hogy a „piszí” kifejezés Mao találmánya. Mao Vörös könyvének angol fordításából került át a „píszí” az amerikai újbaloldal szótárába, onnan pedig az egyetemi és akadémiai nyelvbe. A piszí azonban „egy istenverte papírtigris”: a píszí-vitában az anti-píszí hívei nagyon erősen győzelemre állnak. Az állítólag liberális Heti Hetes vendégei ugyanolyan sztereotip, közhelyes, például a nőket lealacsonyító közhelyeket használnak, mint a nemzeti-konzervatív showman – tette hozzá Nádori.

Ha egy bűncselekmény áldozata cigány, a média egy része hajlamos automatikusan rasszista indítékot keresni és ezzel akár lukra is futhatnak, mint azt a Mortimer-ügy igazolja – mutatott rá Papp László Tamás.

Zolnay Papp több írásából idézett, meglehetősen hosszan, tendenciózusan, mondatokat kihagyva, majd gyűlöletbeszéddel, "az írástudó árulásával"  vádolta meg Pappot, és sajnálkozva közölte: az országban az anti-píszí uralkodik, nem a píszí. 

Tótára reagálva Setét azt mondta: a b.zizás pejoratív dolog és ő nem szeretné, hogy az Országgyűlésben „a b.zik élettársi viszonyának szabályozásáról” hozzanak törvényt. Szerinte az viszont álvita, hogy a „cigány” vagy a „roma” kifejezés legyen-e használatos. A kérdés az, hogy hogyan használjuk az adott szót – tette hozzá. Szerinte a píszí tagadása mögött a gátlástalan cigányozás szándéka van. Elutasította a „cigánybűnözés” kifejezés létjogosultságát, mivel szerinte a bűnözés nem etnikai kérdés. Ha a többi nemzetiség esetén nem merül föl a bűnelkövető etnikai hovatartozása, akkor ennek a kérdésnek miért lesz a cigányság esetén jelentősége? – kérdezte. 

A cigánybűnözés kifejezés számára is elfogadhatatlan és demokrataként tiltakozik ellene, de gettóbűnözés igenis van – reagált Papp László Tamás, aki korábban Zolnay fejére olvasta, hogy amikor idézett a cikkekből, pontosan azokat a mondatokat hagyta ki, amelyek cáfolták volna érvelését.  Egy, a hallgatóságból érkezett kérdésre Papp úgy felelt:  a cigányság mostani állapotának egyik, de nem egyetlen oka a rasszizmus, a kirekesztés. A másik az a premodern családszerkezet, amelyben a cigányság jelentős része él.

Nádori szerint a píszí-vel az a baj, hogy a szabadság növelésének jelszavával a szabadságot csökkenti. Eljutottunk oda, hogy senkinek sem kell kódoltan cigányozni, mert lehet bátran kódolatlanul is – tette hozzá. Tóta ezt annyival egészítette ki, hogy a Nádori által „papírtigrisnek” becézett píszí Zolnaynál kieresztette a karmait, amikor a szociológus árulásnak nevezte Papp László Tamás idézett írásait. Szerinte nem kétséges, hogy akik ebben a teremben ülnek, elítélik a rasszizmust.

Kicsit több toleranciával nemcsak a píszí hiánya által, hanem a píszí által okozott problémák is megoldhatóak lennének– összegzett Tóta W. Árpád.