Papp László Tamás
Papp László Tamás
Tetszett a cikk?

A Fidesz saját dugájába dőlt, a balliberális oldal pedig most ássa a vermet, amibe esetleg a jövőben fog belezuhanni. Így összegezhető az Országos Választási Bizottság (OVB) állandó tagjainak jelölése-választása. Nyolc éve a Fidesz delegálta és választatta meg a parlamenttel az OVB valamennyi tagját. Az idén a törvényhozás balliberális többsége az OVB-be – egyetlen kivétellel – saját embereit ültette be. Pedig a választás eredményét hitelesítő grémiumnak kerülnie kell a részrehajlás gyanújának árnyékát is.

Elfogultságot pedzeget a minapi OVB-tagválasztás apropóján a Fidesz. Való igaz: a testület, jelenlegi összetételében masszív kormánypárti-szoclib többséget mutat. Szigeti Péter baloldali hovatartozása közismert, hajdanán jómagam is megírtam. Helyettese, Halmai Gábor az MSZP-SZDSZ koalíció alkotmánybíró-jelöltje volt, így az ő pártpreferenciáit sem nehéz belőni. Az öt rendes és két póttag között ott van a korábban MSZP-delegált Szoboszlai György, a  jelenleg az SZDSZ-szel szövetséges MDF-et régebben ORTT-delegáltként képviselő Wéber János,  valamint Tilk Péter, aki Gyurcsány rendészeti miniszterének, Petrétei Józsefnek volt a tanácsadója. (Hogy Tilk közel áll a hajdani szaktárca-vezetőhöz, az is bizonyítja, hogy az interneten több közösen jegyzett szakcikkük is fellelhető.)  Beválasztották még Fazekas Marianna ELTE-rektorhelyettest és Bordás Vilmos Fidesz-delegáltat is.

 

Szigeti Péter, az OVB elnöke.
Horváth Szabolcs

Tehát a hét fős testületből öten valamilyen szinten kötődnek a jelenlegi és volt kormánypárthoz, illetve azok szövetségeseihez, holdudvarához. Ami nyilván nincs teljesen rendben. Ám a megoldás nem az, hogy fele-fele arányban töltsék be a kormánnyal, illetve az ellenzékkel szimpatizáló tagok a fix helyeket. Hanem az, hogy politikai elkötelezettségük  csak a kampányidőszakra ideiglenesen kinevezett OVB-tagoknak lehessen, hiszen őket a választáson résztvevő  pártok delegálják.

Az országgyűlés által választottaknál a jövőben mondja ki paragrafus, hogy ők csakis olyan feddhetetlen jogászprofesszorok, választáskutató tudósok, szakértők lehetnek, akik soha nem voltak párttagok, pártdelegáltak, miniszteri bizalmasok. Nem igaz, hogy nincs az országban hét olyan pártsemleges tudós vagy hivatalnok, aki minden párt számára elfogadható lenne. Ha pedig ez nem megy, akkor az állandó tagokat se többségi diktátummal válasszák, hanem az „egy párt – egy lista – egy delegált” módszerével. Ami legalább arányos.

Ám az egyetértésen alapuló tagválasztás elvét a 2002-es kortesnyitánynál éppen a Fidesz hagyta figyelmen kívül. Amikor 2001 decemberében az Orbán-kormány belügyminisztere előterjesztette az OVB hét tagjára (öt rendes és két póttagjára) vonatkozó javaslatát, azok között sem voltak ott arányosan az MSZP és az SZDSZ kiválasztottai. Mi több, a döntés bizonyos tekintetben még szűkkeblűebb volt, mint a jelenlegi. A Fidesz akkor mutatóba se engedett a tagok közé ellenzékit, mint most Bordást. Sőt, még a MIÉP vagy az akkorra pártként de facto ellenzékivé vált torgyáni FKGP sem küldhetett delegáltat.

Sükösd Miklós korabeli választáselemző tanulmányából idézve: „Az OVB tagjait – a rendszerváltás óta először – a parlamenti pártok konszenzusa nélkül, kizárólag a kormánypártok többségi szavazatával választották meg.” (Hol a határ? Kampánystratégiák és kampányetika, 2002. Élet és Irodalom, 142. o.) A Fidesz ezzel – enyhén szólva – rossz precedenst teremtett. Amely az ő bőrén csattant, mihelyst vele szemben ellenséges pártok kerültek uralomra. Most ugyan nincs olyan kiélezett helyzet, hogy a kormányváltás is bizonytalan, de lehetnek váratlan fordulatok.

Így kétesélyes, hogy lesz-e kétharmada a Fidesznek, vagy az MSZP, illetve a Jobbik is kell a majd a minősített többséghez. Ez akár néhány vokson is eldőlhet. Ha pedig az OVB úgy határoz, hogy nincs meg a Fidesz-kétharmad, akkor – akárcsak 2002-ben – jönnek a  konspirációs teóriák, hogy „a komcsik elcsalták a választást”. Ennek a gyanúnak nyolc éve már csak azért sem lehetett racionális alapja, mivel a testület vezetőjét és törzstagjait pont a Fidesz jelölte ki. Így pedig nehéz lett volna feltűnésmentesen elcsalni bármit is.

Most viszont, ha a feles és kétharmados többség határán billegő mérleg nyelvét kell az OVB-nek a vitatott szavazólapok érvénytelenné (vagy érvényessé) nyilvánításával valamerre lendíteni, és ha ez a Fidesznek hátrányos lesz, rázendít majd a paranoid kórus, mint tette 2002-ben. Annyi különbséggel, hogy az OVB összetétele a hamis, bizonyítatlan gyanút ugyan nem igazolja be, de sokaknál hihetővé teszi. A helyzet tulajdonképpen ironikus: 2002-ben a Fidesz-holdudvar irányából sugalmazott csalásvádat éppen az hiteltelenítette, hogy az akkori kormány „megszállta” az OVB-t. Most azonban – a fordított pártfelállás okán – épp ez teheti életszagúvá bizonyos körökben. Így az öngól, amit nyolc éve a Fidesz lőtt, most a szocialista kabinet hálójában rezeghet.  

Papp László Tamás

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!