Az IMF-feltételeit megismerhettük - jelentette ki néhány hete a miniszterelnök egy nem létező, kizárólag a Magyar Nemzet által hitelesnek tartott listáról, amely feltételek teljesítése "nem érdeke Magyarországnak (...), ezen az áron, így nem." Közvetlenül a videoüzenet után jól megzuhant a forint, a piac nagyjából így értékelte azt, ahogyan a kormány az IMF-hez, a számok világához vagy magához a rációhoz viszonyul.

Az Orbán által a frakcióülésen élőben interpretált "halállista" lényegében az összes olyan megszorító intézkedést tartalmazta, amellyel idehaza az infantilizált polgárokat ijesztgetni szokás: nyugdíjak csökkentése, korhatáremelés, a családi pótlék csökkentése, szja-emelés, privatizáció, a bürokrácia leépítése és a többi horribile.

Évek óta ezek a visszatérő elemei minden hisztériának, amelyet Szijjártó, Selmeczi és a többi Igazán Hasznos Mozdony gerjeszt: a gonosz komcsik csak sanyargatnák a népet, holott van Magyar Modell, amely egyre csak fejlődik nyugati diktátumok nélkül is, sőt csak úgy. Európa és a világ minket irigyel.

"Nem leszünk gyarmat" - harsogta a Békemenet is az ilyen és bármilyen idegenszívű, pl. EU-s beleszólás ellen, és lám csak, kiderült, hogy előrelátóan: a "körül nem írható gazdasági, pénzügyi hatalom" (Bencsik András) már itt van, ante portas.

Az ebben a formában nem is létező IMF-, ill. uniós lista kormányzati népszerűsítése újabb dimenzióval bővült, amikor Orbán a Kossuth rádióban immár 30-40 pontosra bővítette a gyarmattartók követeléslistáját, amit persze muszáj elutasítani, hiszen nem leszünk gyarmat. Ugyanakkor Varga Mihály és Rogán Antal mintha rendre tárgyalópartnerként kezelné a valutaalapot, a tervezett megállapodásnak változóan ugyan, de mindig van dátuma, sőt már válaszlevél is íródott az IMF-nek, függetlenül attól, mi is állt az eredeti levélben.

Az IMF-hez intézett válaszlevélről egyelőre csak azt tudjuk, amit maga Varga nyilatkozott, hogy ti. "a nemzetközi szervezet szerint a 2013-as magyar költségvetésben még kellenek intézkedések a 3 százalék alatti államháztartási hiányhoz", ám "a magyar gazdaságpolitikai elképzelés eltér ettől", a tönkrement, mémmé vált hűtőszekrényeknek hála például lehet még simán gazdasági növekedés, csak akarni kell.

Varga a harmincból három állítólagos követelést azonnal kilőtt (nem csökkennek a nyugdíjak és a közszféra jövedelmei, nem lesz ingatlanadó), néhány lépést viszont megnevezett, amelyekkel szerinte elérhető a 2013-as hiánycél: ilyen pl. a bürokrácia csökkentése vagy a "szociális támogatások célzottabbá tétele". (Vegyük észre, hogy a bürokrácia csökkentése nemrég még a fenti "halállistán" szerepelt.) Majd hozzátette, hogy további kiadáscsökkentő lépéseken gondolkodnak.

És láss csodát, az elmúlt napok mindegyikén bejelentettek egy á, egyáltalán nem megszorító intézkedést, amelyeket ha Gyurcsány vezet be, már rég barikádok égnek a belvárosban.

A távolról, hunyorogva akár "neoliberálisnak" is nézhető intézkedéssort a bürokrácia rég várt leépítése vezette fel, elküldenek ugyanis a köz- és államigazgatásból úgy 6-8 ezer "nem szakmai munkát végző" embert. Nem teljesen világos, mi tartott ennyi ideig, hogy tehát mire kapta a fizetését az, aki nem "szakmai munkát" végzett, hiszen a szakács, a sofőr meg a takarítónő is igencsak szakmai munkát végez, amit viszont nem mindegyik miniszterről vagy országgyűlési képviselőről mondhatunk el.

Vannak egész minisztériumok és hivatalok, amiket érdemes lenne bezárni, itt a feladatok többsége valószínűleg kiszervezhető és privatizálható - a gond csak az, hogy ez a kormány retteg a privát bárminek a gondolatától is. Privát munkahely pláne nincs, ami fel tudna szívni ennyi embert, úgyhogy ha letelik a három hónap segély, mehetnek közmunkára, 47 ezer forintért. De legalább csökkentettük a bürokráciát (és munkát adtunk a munkanélkülieket felügyelő apparátusnak).

Jelentős riadalmat okozott a "jaj, csak megszorításokat ne!" típusú etatista baloldalon az OEP esetleges megszüntetése, amit egyenesen az általánosan kötelező társadalombiztosítás végeként, sőt "intézményesített népirtásként" értelmeztek. Ezek az emberek nyilván úgy látják, a Fideszben valamiféle radikálkapitalista fordulat történt, és most felrúgják az ingyenességről meg a kölcsönösségről szóló "társadalmi szerződést" (amit egyébként nem lenne értelmetlen felrúgni). A NER számára azonban az eü-rendszer államosításának feladása, a polgárok önállósága, öngondoskodása, az egészségügyi magánpénztár olyan távoli és abszurd gondolat, hogy kár kampánytémát vesztegetni rá. Minden marad állami kézben, tessék megnyugodni (számomra épp elég nyugtalanító, hogy önök ettől megnyugszanak).

Végső csapásnak pedig itt a segélyplafon, mondván, célzottabbá és összefésültebbé kell tenni a kifizetéseket. Ez sem irracionális elképzelés egyáltalán, pláne, hogy a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokat nem érinti (családi pótlék, anyasági támogatás, ez együtt idén olyan 360 milliárd forint) - ha nem lenne pontosan tudható, milyen röhejes összegekről beszélünk itten. A rendszeres szociális segély 42 ezer forint, az álláskeresési járadék (született munkanélküli segély) 37 ezer forint, a rokkantsági járadék 33 ezer forint, ha meg az illető elmegy közmunkára, amire elvileg illene inspiráltnak lennie, kemény 47 ezer forintot is hazavihet.

Egy valóban célzottabb, rászorultságelvű szociális segélyrendszer nem tovább nyomorítaná a legszegényebbeket, hanem privát befektetések, munkahelyteremtések ösztönzésével próbálna lendíteni rajtuk és az ország egészén, egyébként. Ez azonban nem cél: a cél a szegények politikai kontroll alatt tartása, közép- és hosszú távon pedig hazánk, a Magyar Unortodoxia kísérleti terepként való megtartása.

Szóval, ezen az áron, így nem? Ugyan. Itt egy unortodox tündérmese: ezen az áron, így megcsinálják. Magyarország tényleg gyarmattá vált: saját kormánya kolonizálja.