"Ha az Együtt 2014 a MSZP-vel való koalíció előszobája, akkor nem veszünk részt benne. Nagyon problémásnak tartjuk a szövetséget a szocialistákkal." (Jávor Benedek, 2012)

"Ha az MSZP Horn Gyulát nevezné meg miniszterelnök-jelöltjének, akkor ez gyakorlatilag kizárná az MSZP és az SZDSZ koalíciójának lehetőségét." (Magyar Bálint, 1994)

Még az is lehet, hogy Baja Ferencnek van igaza, és választást Magyarországon valóban "csak baloldalról lehet nyerni, középről nem". Mert ha ez így van, akkor teljesen racionális lépés a stabilan stagnáló MSZP és a magát középpártnak tartó Együtt – 2014-re Se Lesz Bejegyzett Pártnevünk Mert Valaki Gyorsabb Volt pártszövetség részéről, hogy masszív baloldali blokká álltak össze, megszervezendő a Fidesz alternatíváját. Ha Baja Ferencnek igaza van, akkor nagyjából ezt a két papírt kellett most elfogadni, amit elfogadtak, a közös jelöltállítás után hamarosan jöhet a közös lista és a közös kampánybusz, a kulcsszó a szavazatmaximálás, a jelszavunk munka és béke.

De mi van, ha Baja Ferencnek még sincs igaza?

Ne zárjuk ki, hogy akár ez is megtörténhet, bármennyire plauzibilisnek is tűnik fenti tömör szociológiai meglátása. Pontosan tudjuk, hogy a rendszerváltás óta a politika folyamatosan az államfüggő, későkádári rétegek és leszármazottaik, nyugdíjasok, köz- és egyéb alkalmazottak, leszázalékolt anyagbeszerzők igényeihez, vélt és valós elvárásaihoz igazodik, a négyévenkénti ígéretcunami akár részbeni teljesítése pedig szépen újra is termeli ezt az elvárásrendszert.

De mi van akkor, ha nem önmagában Bajnaiék különállása akadályozza meg Orbánék leváltását, hanem ez az államszeretetében, piacnélküliségében, fantáziahiányában és elvtelen engedményeiben vérbeli szocialista blokk, ami itten létrejött, a korszakváltás jegyében? Amely a tágabb értelemben vett középrétegek számára véletlenül sem teszi sürgőssé Orbán Viktor közjogi és gazdasági ámokfutásának leállítását? Hol van az a belátás, hogy az MSZP másfél millió szavazója és az Együtt–PM harmadannyi (ha igaz) támogatója nem csak kevés, de valószínűleg összeállva is bővülésképtelen tábor?

Ki fogja az urnához vinni az olyan arcokat mint pl. én, aki odáig már eljutott, hogy hajlandó szavazni, de nem akar ahhoz asszisztálni, hogy visszatérjen a barátságos, középszerű posztkádári langymeleg, amelynek a Fidesz kétharmadát köszönhetjük? Ki, mivel szólítja majd meg a még másfél milliós aranytartalékot? Lehet azzal kampányolni, hogy bármi jobb, mint Orbán Viktor, csak őt buktassuk meg, utána majd valahogy lesz – de nem lesz. Három év telt el a fülkeforradalmi kormány áldásos működéséből, mindennemű polgári érték, norma felrúgásával, magántulajdon lenyúlásával, társadalom-mérnökileg megszervezett föld- és trafikbotrányokkal telt a csermelyléptű idő, kormányzat ilyen rövid idő alatt ekkora kárt még nem okozott a rendszerváltás óta, még sincs komoly esélye kormányváltásnak.

Ha Bajnaiék polgárinak mondható, racionális demokrácia-helyreállító és gazdaságélénkítő programmal járulnának hozzá az ellenzék összekovácsolásához, az MSZP meggyőzéséhez, és így a nem szoci szimpatizánsok becsatornázásához, annak talán olyasmi szerepe lehetne, mint 1993-ban a pártja ígérgető, egész oldalas újsághirdetésével szembemenő Békesi-féle gazdasági programnak. Illetve lehet, hogy létezik ilyen program a Haza és Haladás háza táján, de világosan látszik, hogy szerepe – akárcsak kidolgozóinak – immár nincsen. Helyette van más.

A két ellenzéki párt által elfogadott közpolitikai, közjogi dokumentum ezer sebből vérzik, és ebből csak az egyik az, hogy mi nincs benne: átütő ötlet. Kreativitás. Gondolat. Szabadságérzés. Annak a felismerése, hogy nincs visszatérés a 2010 előtti boldog békeidőkhöz. Van benne néhány hasznos javaslat, például az ügynökiratok nyilvánossága (mondjuk ez szinte magától értetődő attól a párttól, amely a saját iratai területén gond nélkül lehetővé tette a múlt feltárását), de az az apróság pl. nem derül ki belőle, pontosan hogyan, milyen alkotmányos korrekcióval fogják "lebontani" a "kormányozhatóságot gátló akadályokat", csak a szándék van jelezve. Kösz.

Szinte nincs olyan területe a gazdasági vagy szociális életnek, ahol a közpolitikai megállapodás nyitni merne a piacpárti megoldások felé. Marad az egybiztosítós egészségügy, minden bajunk forrása, erről vitát sem nyitnak (20. pont). A 4. pontban "átfogó stratégiát" lengetnek be a "romboló korrupcióval" szemben, ami két dolgot jelent: nyilvánosságot a már megkötött szerződéseknek, és korporatív "civil kontrollt" az állami, önkormányzati pályázatoknál. (Kiket vonnának be? Milyen szempontok alapján?) Az 5. pont azt ígéri, "felülvizsgálják" a föld- és trafikpályázatokat, ahelyett hogy szimplán közölnék: nincs többé koncesszió, szabadság van, állami segítség nélkül mindenki ott nyit trafikot, patikát, kaszinót, ahol akar vagy tud, a baloldali-demokratikus állam nem szól bele piaci folyamatokba. Á, egyáltalán nem!

A 6. pont "partneri viszonyt" helyez kilátásba a gazdasági szereplőkkel, "nemzeti érdekre", sőt, "valódi magyar érdekekre" hivatkozva – de hát korporatív paktumokra, üres nacionalista frázisokra tartjuk a Fideszt, nem? Minek ugyanezt balról? A 7. pont védi ugyan a magántulajdont és a vállalkozás szabadságát, de a Fideszhez hasonlóan ők is még ugyanabban a mondatban a társadalmi, sőt, a környezeti felelősséggel is árukapcsolják, nehogy csak úgy, a saját két lábán megálljon az a nyomorult szabadság.

A többihez képest terjedelmes 8. pont az állami-szociális túlterjeszkedés klasszikus iskolapéldája, benne "a közösségi gazdaság fejlesztésével és kiemelt állami támogatásával" – erről azért szeretnék többet tudni, mielőtt a projekt finanszírozójaként áldásomat adom rá. A 21. pont annyira elképesztően és arrogánsan etatista, hogy szavaink sincsenek: az MSZP és az Együtt itt, miközben azt ígéri, hogy megszünteti a kultúrharcot, "kiemelkedő állami feladatnak" nevezi a "kultúrához való hozzáférést", valamint "a fogyasztóhoz való eljutás feltételeinek javítását." Ja, és a 15. pont alapján ingyen lehet főiskolára menni, ill. lesz 3-5 hónapos külföldi nyelvtanulási ösztöndíj minden hallgatónak. Kiszámolta ezt valaki, hogy mennyibe fog ez kerülni nekünk?

Az Együtt partnerszervezete, a PM keze nyomát viseli szemmel láthatóan minden olyan pont (és több ilyen van), amely a közösségi közlekedés fejlesztését ígéri, hát persze, erről szól Bajnai ökoszocialista paktuma, amelynek költségvonzatával még adós a pártszövetség (amely, mivel részben zöld, természetesen nem lehetnek csúnya érdekei, csak nemes értékei, rossz az, aki rossz lobbikra gondol). A 65 év felettieknek megint ingyen lesz a tömegközlekedés, és ugyanabban a 19. pontban garantálják a nyugdíjak értékállóságát is, anélkül, hogy javaslatot tennének fenntartható, legalább részben egyéni számlás nyugdíjrendszerre. Most a sokkal morálisabb privátról nem is szólva.

"Vállaljuk, hogy nem hozunk olyan intézkedéseket, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségeket növelik" – közlik nemtelen egyszerűséggel, pedig álljunk csak meg itt, helló. Hát ez meg mi? Honnan tudják előre, ki, melyik grémium mondja meg, mely gazdasági vagy szociálpolitikai intézkedés növeli majd az egyenlőtlenségeket? És ha növelné is, miért is ez a baj, nem pedig a szegénység? Tényleg az egyenlőség a cél? Mert akkor rám ne számítsanak, és ezzel nem vagyok egyedül.

A PM persze örül az újbalos megállapodásnak. "Prioritásként kezeljük a légszennyezés és a pollenkoncentráció csökkentését: a károsanyag-kibocsátás csökkentését, a közösségi közlekedés előnyben részesítését, az allergén parlagfű elterjedésének megelőzését" – idézi például szakpolitikusuk, Erőss Gábor a megállapodást, hangsúlyozva a betegségmegelőzés szempontját is: "Így egyesül a társadalmi igazságosság és a (környezeti) fenntarthatóság elve – nem túlzás! – forradalmian új egészségpolitikává." Ez az, amire ma Magyarországon szükség van: még több paternális állami kontrollra, központi, sőt forradalmi egészségpolitikára! Valamint ajándék állami babadobozra, mint a finneknél.

"A finn állam 1930 óta minden gyerekváró családnak ad egy dobozt, amelyben van: babamatrac, gyerekruhák, hálózsák, fürdőlepedő, babapipere cuccok, pelenka, bébijátékok, mesekönyv (!), melltartóbetét, koton és gyereknevelési kézikönyv. A dobozban egy ideig a baba is tud aludni :). Az esélyegyenlőség nevében. Finnországban a legalacsonyabb a gyerekhalandóság a világon és magas a gyerekvállalási kedv" – hirdet modellt az Együtt–PM viszonylag új politikusa, Szelényi Zsuzsa a Facebookon, azt a modellt, amely a politikai szféra természetes feladatának tekinti a polgárok privát, materiális, szociális, egyéb igényeinek kielégítését (beleértve az állami kotont is, amiből azért kiderül, hogy olyan nagyon sok babadobozt a finn állam nem kíván a jövőben átadni).

A mindenkinek igazságot szolgáltató MSZP és az Együtt – 2014-ben Sem Fogunk Nyerni Mert Félünk Tőle pártszövetség tehát döntött: a Fidesz jobboldali autoriter-korporatív kormányát baloldali etatista-korporatív kormánnyal akarja felváltani. Lehet, hogy Baja Ferencnek van igaza, és tényleg erre van igény. Pedig, hogy is mondta Ronald Reagan? Az angol nyelv kilenc legfélelmetesebb szava az, hogy "a kormányzattól jöttem, és azért vagyok itt, hogy segítsek."