© Túry Gergely

Bontják a vasfüggönyt, csak most nem az NDK turisták, hanem az EU-képviselők a „főkolomposok” - terjedt a hír futótűzként a városban. És a politikai természetű ügyeiket az utcán intézni gondolók egy emberként nyúltak zászlóik, transzparenseik után, irány a Kossuth tér: itt az idő, most vagy soha! A mi házunkban éppen ezen a héten jártak a villany- és gázóra leolvasók - hivatalos személyeknek számítanak fizikai inzultus esetén. Jöttüket házilag készített hirdetményeik jelezték, a levegőben is érezhető hangulathoz idomulva. Nem, dehogy is akarják ők személyesen zaklatni a tisztelt lakókat, tessenek csak olyan szívesek lenni és egy papírlapon a lakás ajtajára kifüggeszteni a számlálók állását! Elvégre, ha egyenként kellene végighallgatniuk minden érintettnek a tárgyban - áremelés, kompenzáció - frissen született észrevételeit, valószínűleg sohasem végeznének. Hálából viszont tálcán kínálják a lehetőséget az ősrégi nyugdíjastrükkhöz: áremelés előtt érdemes tódítani egy jót a tényleges óraálláson és így még pár hónapig lehet a régi áron melegedni.

És akkor jön ez a Kossuth-téri cirkusz, mialatt a kenyér árát éppen emelni készülnek, elvégre azt is gázzal sütik. Van hát téma, amit valódi táplálék helyett gittként rágcsáltathat velünk a média. Nagyeszű politkai elemzők okításán felnőtt népességünkben persze azonnal felmerül az ősi oknyomozói kérdés: cui prodest, vagyis kinek az érdeke?

A józan ész azt diktálná, hogy a tudomány fellegei közé való, alkotmányjogot érintő téma utcai csetepaték keretei között történő megvitatása kizárólag kormányzati érdek volna. Hiszen ezáltal az iskola- és kórházbezárások, a bér- és kedvezménycsökkentések, a gyógyszer- és közműdíj áremelések helyett néhány indifferens közterület-négyzetméter körüli terméketlen vita vonja el a nyilvánosság figyelmét. Mi jobbat kívánhatna a Gyurcsány kormány?

Kétbalkezes ellenzéki politikusainknak gondolkodniuk kellett volna, mielőtt cselekszenek. Jóval többre mentek volna némi leleménnyel, hiszen a megoldás kínálja magát. A közbeszédben vasfüggönyként emlegetett rendőrtorlaszt igenis az eredetihez hasonlóvá kellene tenni! Némi leleménnyel és bizonyos performansz elemek révén szögesdrótos, őrtornyos, de akár nyomsávos, őrkutyás műveleti területté változtathatták volna a Kossuth teret az ellenzék mozgékonyabb elméjű tagjai. Védné őket képviselő mentelműk, no meg az "ártatlan" indoklás: mi csak segíteni akartunk a védőknek, elvégre mi is odabent dolgozunk! Ez talán csak nem szabálysértési tényállás?

Michnai Attila