Tetszett a cikk?

Legyünk szkeptikusak, anélkül, hogy fikáznánk – szólított fel Navracsics Tibor azon a vitafórumon, melyet három konzervatív portál képviselőjének részvételével tartottak a múlt héten Budapesten.


Balogh Ákos Gergely. A háttérben
Navracsics Tibor
© Szegő Péter
Milyen hagyományokra érdemes építenünk, figyelembe véve a negyven évig tartó államszocializmust? – nyitotta a vitát Benei Péter moderátor, a Konzervatórium főszerkesztője. Balogh Ákos Gergely, a Reakció – korábbi nevén Utolsó Figyelmeztetés – főszerkesztője szerint sok szempontból évtizedekkel kell visszanyúlni, a két-három évtizeddel ezelőtti dolgok folytathatatlanok, lett légyen szó az államszervezésről vagy a gasztronómiáról.

A fiatal konzervatívoknak át kell gondolniuk, hogy mi az, amire lehet építeni. A szocializmus gondolati struktúraként, elvekként még mindig jelen van – hangsúlyozta Megadja Gábor, a Konzervatórium munkatársa. Hozzátette: ezeket a még jelenlévő maradványokat kéne leküzdeni. A Konzervatórium magyar konzervatív politikusokat kíván a honlapján bemutatni. Eddig Dessewffy Aurélról jelent meg írásuk, de szeretnének írni mások mellett Asbóth Jánosról, Kemény Zsigmondról, Széchenyi Istvánról is.

A „Létezhet-e vallástalan konzervativizmus?” kérdésére Balogh kifejtette, lehet valaki nem vallásosként konzervatív, de „a vallás- és egyházellenesség már nem egyeztethető össze a konzervativizmussal”. Megadja  rövid válasza az, hogy igen, a hosszú szerint pedig a konzervativizmusnak van egy markánsan szekuláris hagyománya, amit például Halifax és Hume képviselt. Magyarországon most úgy merül fel a kérdés, van-e az egyházaknak elnyomó vagy az embereket veszélyeztető hatalmuk? Nincs – adta meg a választ Megadja a saját kérdésére.

Navracsics Tibor , a Jobbklikk legtermékenyebb szerzője, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a polgári Magyarország újraélesztendő hagyományát – „értsen mindenki ezen azt, amit gondol” – tartja kiindulási pontnak. A politikáról való gondolkodásnak része a szkepszis. „Nagyon jó lenne, ha megjelenne a magyar konzervativizmusban a fikázással nem összetévesztendő szkepszis, ami nem tagadás, de nem is teljes igenlés –fejtegette. A politika nem tud mindenre megoldást nyújtani, ezért a politikát is érdemes szkeptikusan kezelni – tette hozzá.

Némi vita alakult ki Balogh és Navracsics között a konzervativizmus mai lehetőségeit illetően. Navracsics szerint „Magyarországon van egy párt, a Magyar Demokrata Fórum, amely magát a magyar konzervatív pártnak határozza meg. De ha van magyar konzervativizmus, az több pártban – az SZDSZ-ben, az MDF-ben, a Fideszben és a KDNP-ben – is föllelhető.” Hozzátette: meg kell tanulnunk bízni a hagyományainkban és nem állandó megfelelési kényszerben élni. A hagyomány olyan szilárd talapzat, amelyre ráállhatunk és fölépíthetjük rá a magyar politikát, illetve Magyarországot.

Balogh szerint viszont Navracsicsnak akkor lenne igaza, ha lennének egymástól élesen elváló áramlatok a magyar közéletben. De a magyar közéletet egyre inkább az elvi kérdések elmosása és a máról holnapra élés jellemzi. Ennek talán legjellemzőbb példája a 2004. december 5-i népszavazás, ahol győzött a napi politikai opportunizmus. S ez a Fideszre is igaz.

A frakcióvezető elismerte: Baloghnak sok mindenben igaza van, gyakran változtatnak a pártok álláspontot, például a Fidesz most vehemensen megyepárti, régebben vehemensen régiópárti volt, az MSZP pedig pont fordítva. Ennek ellenére vannak olyan értékek, mentalitások, megnyilvánulások, sőt: bizonyos szakpolitikai kérdések is, amelyek világosan megkülönböztetik egymástól a két nagy pártot – mondta. S ezek nem új keletű dolgok, hanem a rendszerváltásig visszavezethetők, és azóta is folyamatosan megvannak. Kövér Lászlótól – tette hozzá – egy 1989-es interjúban megkérdezték, hogy mely értékeket kívánja a Fidesz a politikában képviselni. Kövér első helyen a családot említette.

Sz. P.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!