Horváth László, az Artjob Kft. termelési igazgatója, negyven másik céggel együtt ragaszkodik hozzá, hogy azonnal fizessék ki a Megyeri hídon végzett munkákról benyújtott számláit. Ő kezdeményezte, hogy a beruházáson munkát végzett, és ki nem fizetett alvállalkozók, összesen mintegy negyven cég, egységesen érvényesítsék az érdekeiket. A hídnál pénteken demonstrálnak a ki nem fizetett alvállalkozók.

hvg.hu:  Milyen munkát végzett cégük a Megyeri hídon? Mekkora a követelésük, és kivel szemben áll fenn?

Horváth László © Stiller Ákos

Horváth László: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozunk, és a Ganz Acél Zrt. részére biztosítottunk a híd építéséhez szakembereket. Elsősorban minősített hegesztőket és lakatosokat „adtunk bérbe”. A Megyeri hídi munkákkal egyidejűleg a Ganz Acél Zrt. részére Németországban is építettek egy hidat embereink. A cég 12,5 millió forinttal tartozik nekünk, de van olyan vállalkozás is, melynek százmilliót meghaladó a követelése.

hvg.hu: Maradjunk a Megyeri hídnál, amely kiemelt projektként készült. Milyen konstrukcióban épült? Ki volt a fővállalkozó, és hány alvállalkozóval kötöttek szerződést?

H.L.: Több mint negyven cég ötszáz munkása dolgozott a hídon: a tényleges munka legnagyobb részét a beruházók külsősökkel, kis- és közepes vállalkozások dolgozóival végeztették. Nincs róluk teljes áttekintésem, hiszen nem sikerült mindenkivel felvennem a kapcsolatot. Az biztos, hogy a Ganz Acél Zrt. több mint negyven cégnek tartozik, különböző összegekkel.

hvg.hu: Ismeretei szerint mekkora összegekről van szó? Reményik Kálmán, a NIF Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy tudja, ez az összeg 720 millió forint.

H.L.: Az általam képviselt cégek együttes követelése a Ganz Acél Zrt.-vel szemben meghaladja a kétmilliárd forintot. Ezek az alvállalkozók saját munkásaikat rendben kifizették, nem is tehettek mást: ha egy cég nem fizeti be idejében a dolgozói után a járulékot, vagy az elvégzett munkák után az áfát, az APEH  inkasszó alá helyezi a számláját, annak ellenére, hogy akár százmilliós az a kintlévőség, amely állami beruházás kivitelezéséből származik. Többeket közben az APEH is ellenőrzés alá vont. A Megyeri hídon munkákat végzett kis- és középvállalkozások jelentős része fizetésképtelenné vált, tönkrement. Van olyan vállalkozó, aki teljesen eladósodott, eladta a házát, a gépkocsiját, hogy kifizethesse a munkásait, s jelenleg egy konténerben lakik. Személyes tragédiával fizet azért, hogy hitt a Ganz Acél Zrt. vezérigazgatójának, dr. Varga Gusztávnak és igazgatójának, Horváth Szabolcsnak, akik folyamatosan azzal biztattak bennünket, hogy nincs semmi probléma, kissé csúszik a számlák kifizetése. Most pedig nem tudunk kapcsolatba lépni velük, az említett cégnél senki nem veszi fel a telefont. Egyébként dr. Varga Gusztáv a pénzügyminiszter által alapított Nemzetközi Vagyonkezelő tanács ügyvezető tanácsának tagja.

hvg.hu: A Megyeri hidat tavaly szeptember végén adták át. Miért vártak mostanáig?

H.L.: A magyar üzleti élet úgy működik, hogy bár a szerződésben harminc napos fizetési határidő szerepel a számlák kiegyenlítésére, ezt soha nem tartják be, inkább hatvan-kilencven nap után fizetnek. Ehhez hozzászoktunk, türelmesek voltunk. Amint  a Megyeri hidat átadták a forgalomnak, megszűnt a fizetés. Szóban ugyanakkor felajánlották, hogy faktoráltassuk a követelésünket, illetve a polgári peres úton érvényesítsük az igényeinket. Erre azonban érthetően nem vagyunk hajlandók, ahogy a többi vállalkozó sem, ugyanis ez az eljárás éveket vehet igénybe.

hvg.hu: Felkeresték a Megyeri híd beruházóját, a Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt.-t is?

Reményik Kálmán, a NIF Zrt. elnök-vezérigazgatója

hvg.hu:  Ön említette Horvát Lászlónak, az Artjob Kft.  termelési igazgatójának,  hogy a NIF Zrt. kezdeményezte az illetékes minisztériumoknál az állami nagyberuházások finanszírozási rendszerének megváltoztatását, de a javaslataikat nem fogadták el. Mondana erről közelebbit? R.K.: Saját beruházási pályázatainkban eddig is feltüntettük, hogy ha egy vállalkozó ellen a bíróság által kibocsátott jogerős fizetési meghagyás van érvényben, azt kizárjuk a közbeszerzéséből. Ennek analógiájára javasoltuk a gazdasági tárcának, hogy a többes ajánlattevőket, jellemzően a konzorciumokat kötelezzük arra, hogy projekttársaságokat hozzanak létre, melyeket abból a szempontból is ellenőrzni lehet, hogy minden alvállallkozót kifizettek-e. A konzorciumok csak ezután vonhatnának ki pénzt a vállalkozásból, azaz csak ezután jutnának hozzá a nyereségükhöz. Ezek a javaslataink azonban kihullottak a jogi rostán, ugyanis az igazságügy-minisztériumban kifogást emeltek ellenük. Az ellenzők szerint a Polgári Törvénykönyv módósítását igényelné, továbbá alkotmányossági problémákat is felvetne. hvg.hu:  Mit gondol, hogyan oldódik meg a Megyeri híd alvállalkozói és a Ganz Acél Zrt. elszámolási vitája? R.K.:    Naponta egyeztetek a Hídépító Zrt. tulajdonosával, Apáthy Endrével, aki az M0 Északi Duna-híd Konzorcium vezetője, és aki közvetetten tulajdonosa a Ganz Acél Zrt.-nek.  Ő úgy tudja, hogy a Ganz birtokában van egy telek, melynek az értékesítése folyamatban van. A folyamat márciusra lezárulhat, és akkor rögtön nekilátnak kifizetni az alvállalkozókat. Ugyanakkor vannak egyedi esetek is, melyek méltányossági eljárást igényelnek. Éppen ma kaptam levelet egy hölgytől, aki három gyereket nevel egyedül és kétmillió forint a követelése. Ezt a Hídépítő Zrt. soron kívül megelőlegezi neki, hogy a család ne kerüljön utcára.

H.L.: Egyeztettünk a vezérigazgatóval, Reményik Kálmánnal. Ő azt állítja, illetve alá is támasztotta, a mai napon, 2009. január 21-én bemutatott dokumentumok alapján, hogy a NIF Zrt. a kivitelezőknek nem tartozik a Megyeri-híd kapcsán. Annak ellenére, hogy a garanciális javításokra a teljes beruházás 10 százaléka vissza van tartva, nincs lehetőség arra, hogy ebből az összegből az alvállalkozókat kifizessék, mert nincs elszámoltatási jogköre a NIF Zrt.-nek (100 százalékos tulajdonosa a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) a kivitelezővel szemben. A beruházás kivitelezője az M0 Északi Duna-híd Konzorcium (tagjai Strabag Zrt., Hídépítő Zrt.). A konzorcium a szerkezeti munkák elvégzésével a Ganz Acél Zrt.-t bízta meg, amely a tényleges munkák elvégzéséhez alvállalkozókkal szerződött, akik most futnak a pénzük után.

hvg.hu: A NIF Zrt. a 2008. év során 25,5 milliárd Ft bruttó összeget utalt át a kivitelező Hídépítő Zrt.-nek, a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása alapján, az összegből 2008. október 30-ig 7,1 milliárd Ft-ot utaltak át a Ganz Acél Zrt.-nek. Ennek ellenére a virágzó nagyvállalatnak tűnő Ganz most nem fizet, telephelyén kikapcsolták az áramot, a vizet és a gázt, a bankszámláit pedig felszámolta. Mi több, már telefonon sem lehet elérni. Feltételezték  egy ilyen megbízhatónak tűnő cégről, hogy váratlanul csődbe megy?
 
H.L.: A Ganz Acél Zrt.-vel 2008 májusában szerződtünk, akkor még úgy tűnt, szilárd lábakon áll. Most viszont arra való hivatkozással nem fizet nekünk, hogy neki sem fizetett a Hídépítő Zrt. Sajnos a magyar állam nem ellenőrizte, hogy a kivitelező (Hídépítő Zrt.), a fővállalkozó (Ganz Acél Zrt) és a munkát végző alvállalkozók között a pénzügyi elszámolás megtörtént-e. Vagyis az állam még az ilyen kiemelt nagyberuházásoknál is lemond számonkérési jogáról az általa folyósított összegek tekintetében, ami abszurdum. Reményik Kálmán úr azt állította, a NIF Zrt. többször  javasolta már a kormánynak, hogy módosítsák az idevonatkozó jogszabályokat, de a kérése süket fülekre talált, eddig semmi sem történt.

hvg.hu: Elképzelhető EU-s országban, hogy az állam lemondjon saját beruházásai pénzügyi felügyeletéről?

H.L.: Csak Németország gyakorlatát ismerem, ott ilyesmi elképzelhetetlen. Törvény rendelkezik arról, hogy ha a fővállalkozó elindít egy munkát, melynek negyvenkét egymással szerződött alvállalkozója van, és mondjuk a negyvenkettediket nem fizeti a negyvenegyedik, holott rendben elvégezte a munkát, akkor elmehet a fővállalkozóhoz reklamálni, annak pedig kötelessége kifizetni a számláját. Természetesen a vétkes alvállalkozót ezek után kizárják a munkálatokból, és feketelistára teszik.

hvg.hu: Önök január 19-én már tartottak egy demonstrációt Budapesten, a Ganz Acél Zrt. Golgota utcai telephelye előtt. Most a Megyeri hídon tüntetnek. Elképzelhető, ha ez így megy tovább, a VÉSZ (Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége) példáját követve “visszabontják” a hidat, amennyiben nem fizetik ki önöket?

H.L.: Tárgyaltunk már Éliás úrral, a VÉSZ elnökével, de végül úgy döntöttünk, hogy nem működünk együtt vele. Amúgy “visszabontásra” nyilvánvalóan nem kerülhet sor, azért sem, mert a Megyeri híd az ország tulajdona, melyben nem tehetünk kárt. Ettől függetlenül mindent megteszünk érdekeink érvényesítéséért, létrehozzuk a “Megyeri híd károsultjai” nevű társadalmi egyesületet. Amennyiben a pénteki demonstrációnk nem vezet eredményre, azaz a több mint negyven alvállalkozó nem kapja meg a pénzt, ami jogosan jár nekik, az Európai Bizottsághoz fordulunk, hivatalos levelet írunk Brüsszelbe.

Pelle János