Magyar ember ennél magasabbra nem juthat, ennél nagyobb megtiszteltetést már nem szerezhet, legfeljebb ha még ráadásul közmegbecsülés is övezi ténykedését. Schmitt Pál azonban elpuskázni látszik ezt a lehetőséget, hiszen amióta elfoglalta hivatalát, egyfelől valamiféle modern udvaroncot, némelyek szerint csinovnyikot alakít (igaz, Orbán Viktor köpönyegéből bújt elő), másfelől pedig olyan politikus celebet testesít meg, aki a politikai marketing populista fogásaival igyekszik népszerűséget szerezni magának.

Mindez a hagyományos kötcsei polgári piknik kapcsán jutott az eszembe, amit most szombaton rendez meg a Polgári Magyarországért Alapítvány a Tokody-kúriában. A nemzeti kormányzás mottójával szervezett találkozón előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében áttekintik a száz napos kormányzás eddigi tapasztalatait, s nemcsak Orbán Viktor miniszterelnök tart előadást a témában, hanem meghívott kormánytagok is. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az államreformról, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a nemzeti vagyon védelméről, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a magyar vidék jövőjéről értekezik, Jankovics Marcell a magyar kultúra új támogatási rendszerét ismerteti, Réthelyi Miklós pedig a nemzeti erőforrások megőrzésének kérdését és újraképezését tekinti át.

Schmitt Pál egy korábbi útján megérkezik Kötcsére

MTI

Az előadókat közel négyszáz meghívott vendég hallgatja majd, akiknek döntő többsége a kormányoldalhoz köthető tudós, művész, újságíró, politikus. Jelen lesz a rendezvényen Schmitt Pál őexcellenciája, a Magyar Köztársaság elnöke is, de ő a hírek szerint elsősorban az udvaron serénykedik majd. Hatalmas kondér lecsót főz az egybegyűlteknek (ebben segítségére lesz a „First Lady”, Makray Katalin is), ami azért – valljuk be – meghökkentő esemény. Hiszen nem ő a házigazda, még csak nem is tagja az alapítványnak, hanem egyik díszvendége az eseménynek, amelyen komoly államügyekről, nemzetstratégiai kérdésekről vitatkoznak, fórumoznak. Egy államfőnek mindenképpen ott, és nem az udvaron, a kondér mellett a helye. Európában nem is szokás, hogy előkelőségek – elnökök, kancellárok, uralkodók – főzzenek egy ilyen politikai rendezvényen összesereglő, illusztris társaságnak.

Érdemes tehát alaposabban is megvizsgálni, hogy akkor Schmitt Pál vajon miért vállalkozik erre a feladatra. Gesztus ez a vendégeknek, a házigazda alapítványnak? „Pedálozni” akar, lojalitását akarja kifejezni az őt pozícióba emelő főnökénél? Kedvében akar járni a megjelenő jobboldali elitnek, a kormánytagoknak? Olyan jól főz, hogy a tavalyi kötcsei főzőversenyen elért sikere után ismét felkérték a kivételes alkalomra? Szerepzavarban van, s összetévesztette államfői feladatát a főszakács feladatkörével? Vagy ez csak amolyan kamu főzés, látványfőzés valamelyik celebmagazin színes sztorija kedvéért? Megannyi kérdés, amire a híren fennakadó újságíróknak, bloggereknek, kommentelőknek többnyire csak értetlenkedő gúnyolódás volt eddig a válasza.

Én azonban érteni vélem Schmitt Pál gondolkodását, mostani viselkedését. Írhatnám azt is, hogy a köztársasági elnök következetesen halad tovább azon az úton, amelyen a megválasztása után elindult. Schmitt korábban kifejtette, hogy a köztársasági elnöknek szerinte mi a feladata (ellensúly-egyensúly, törvényhozás motorja stb.), s rosszul értelmezett szerepfelfogása, illetve az ehhez kapcsolódó helyzetek már a hivatalba iktatása utáni első hetekben nehezen értelmezhető helyzetekbe hozták.

Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság elnöke, az ország első polgára hivatalánál fogva személyében "kifejezi a nemzet egységét" és az "őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". A rendszerváltás után eme alapvetést tiszteletben tartva eddig mindegyik köztársasági elnökünk (Göncz, Mádl, Sólyom) más-más karaktert adott a szerepkörének, hivatalának. Schmitt egy hónapos eddigi ténykedése azonban arra utal, hogy az ő értelmezésében a köztársasági elnök a jövőben kormánypártokhoz közeli „udvaronc” illetve „politikai celeb” lehet. Schmitt ugyanis a megválasztása óta eltelt időszakban egyrészt hivatali közszereplései alkalmával igyekezett demonstrálni, hogy – mondjuk így – a kelleténél szorosabban együttműködik a kormánnyal és a kormánypártokkal, másrészt nyilvános hétköznapi megjelenései során igyekezett jó pontokat szerezni az utca emberénél is.

Azt nyilván senki sem várhatja el még a köztársasági elnöktől sem, hogy hivatalba iktatása után szakítson az értékrendszerével, a gondolkodásmódjával, a szimpátiáival. Ám az már joggal megkövetelhető, hogy személyes vonzalmait, preferenciáit rendelje alá a tisztségével járó, alkotmányban előírt kötelezettségeinek, és tartózkodjon a nagyon egyértelmű, pártszimpátiát eláruló gesztusoktól és kijelentésektől. Schmitt esetében – egyelőre? – még kevés nyomát látjuk a legfőbb közjogi méltóságtól elvárható pártatlanságnak, sőt, a függetlenség és a semlegesség minimális látszatának sem tesz eleget (gondoljunk csak a nyilatkozataira, beszédes hallgatásaira, a kormányülésen való megjelenésére a Parlamentben stb.).

Hiába az ország első embere, Schmitt nem helyezi magát a pártok fölé, sokkal inkább arra utalnak a megnyilvánulásai, hogy elkötelezi magát egy párt és annak érdekei mellett. Egy hónap tapasztalatait leszűrve Lövétei István alkotmányjogász szerint a köztársasági elnök nagyjából lemondott arról, hogy alkotmányossági kontrollszerepet valósítson meg a közéletben. De láthatólag nem sokat bíbelődik hivatala, funkciója gyakorlati feladataival sem. Percek alatt aláírja az elé terjesztett, vitatott, ám kétharmaddal a parlamenten gyorsan átpörgetett törvényjavaslatokat, nem reagál még a nemzetközi botrányt kavaró eseményekre sem (lásd miskolci cigányláger ügye, szigeti rasszista és sajtóellenes atrocitások stb.). Ami arra utal, hogy az elnöki funkció Schmitt Pál regnálása alatt valóban kiüresedőben van, miközben megerősödni látszik szerepvállalásának az a része, hogy az elnök a kormányzáshoz felhatalmazást biztosító népnek megértő atyja lesz. Ennek a törekvésnek a jegyében vegyül gyakran a nép közé, vesz részt sporteseményeken, ül be az iskolapadba vagy főz rendezvényen.

Most Kötcsén is ez utóbbi szerepkörét alakítja. S ez az, amiért sokaknak elmegy az étvágyuk az országban a Schmitt-féle lecsótól.